Pszichiátriai betegek Csabrendeken? - Lakossági fórumokon dől el a betelepítés

Így lehet összegezni a helyiek véleményét a közeli, Sümeg-nyírlakpusztai Tarányi kastélyban élő pszichiátriai betegek egy részének a faluban való kitelepítési tervéről.

A kitelepítéssel kapcsolatban szerdán este lakossági fórumot rendeztek a művelődési házban, amely zsúfolásig telt a tiltakozókkal. A fórumon megjelent több, mint kétszáz helyi lakos ellenezte, hogy a közeli Sümeg-nyírlakpsztai Tarányi kastélyban élő pszichiátriai betegek egy részét kitelepítsék a falu házaiba. Rybár Judit a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság Veszprém megyei kirendeltsége igazgatója leszögezte, hogy nem akarnak ráerőltetni a településre semmit.

Rig Lajos országgyűlési képviselő úgy véli a megoldás több ötven főt befogadó ingatlan építése lenne, de nem a falvakban

- A kormány pályázatot írt ki az 50 főnél nagyobb létszámú intézmények kiváltására az ellátottak kisebb, maximum 12 fős létszámú intézmények létesítéséhez. A nyírlaki pszichiátriai betegek otthonában 115 ellátott él. Érthető, hogy a lakosság tart attól, hogy ők a faluba költöznek. Amennyiben lehetőséget kapnának az ellátottak arra, hogy integrálódjanak a környező településekre, azaz Csabrendek mellett Sümegre, Sümegprágára, Bazsiba, Zalagyömörőre, több kisebb családi házba kerülhetnének ki ellátásuk javulása érdekében. Az állapotuk felmérését követően megtudjuk, hogy ki alkalmas erre az úgynevezett támogatott lakhatási formában való részvételre, ápoló, gondozó, segítő személyzettel és orvosi felügyelet mellett. Az országban már sikerrel működnek ilyen támogatott lakhatások, legközelebb Berzencén van hasonló – mondta az igazgató. Hozzátette, hogy minimum öt-hat dolgozóra van szükség 12 fő segítéséhez, tehát a jelenlegi nyírlaki dolgozói létszám megduplázódna, azaz munkahelyteremtésről is szó van. A jelenlevők azonban ez utóbbi kijelentés hallatán felhördültek hitetlenkedésüket jelezve. Hanich Ferenc a Veszprém Megyei Fogyatékos Személyek Pszichiátriai és Szenvedélybetegek Integrált Intézményének vezetője szerint jogosan félnek a csabrendekiek attól, hogy milyen emberek kerülhetnek a településre.

- Azonban amennyiben a lakosság ezt nem szeretné, nem telepítenek ide senkit. Sem önkormányzati, sem magántulajdonú ingatlanokba – mondta és kijelentését vastaps fogadta, azonban ez a tény még többször elhangzott, mire a lakosság megnyugodott. Az intézményvezető arról is szólt, hogy csak olyanok kerülhetnének a faluba, akik a közösség minden értékrendjét elfogadják. Csak akkor kaphatnak működési engedélyt az otthonok, ha rendelkezésre áll kellő számú szakképzett személyzet. Igaz, hogy munkaerőhiány van, de az nem csak a szociális intézményekre jellemző. Nyírlakon 26 ápoló, öt mentálhigiénés munkatárs dolgozik, a kiegészítő személyzettel összesen 56-an vannak. Egy munkahelyet jó bérrel lelhet vonzóvá tenni – szögezte le, azonban derültséget keltett a kijelentése.

A csabrendeki lakossági fórumon egyértelmű volt a településen élők hozzáállása. A képen Marton István mondja el véleményét Fotó: Tóth B. Zsuzsa

Kustos László, a Sümeg-nyírlakpusztai telephely részlegvezetője szerint érthető a lakossági félelem, a csabrendekiek nem tudják, hogy valójában kik élnek Nyírlakon.

- Összesen 40, enyhe fokú, vagy középsúlyos értelmi fogyatékos van nálunk. A pszichiátriai betegek java része depressziós, de van néhány skizofrén és szenvedélybeteg is. Az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetből egy lakónk jött. A régi dolgozóink tudják, hogy nem kell tartani a betegektől, ezek az emberek nem bűnözők, nem gyilkosok. Vélhetően a dolgozói létszámokkal sem lesz gond – mondta a részlegvezető. Az utóbbi szavakat cáfolta Pintér Orsolya ideg és elmegyógyász szakorvos. Egy, a hallgatóság soraiból felszólaló, pszichiátrián dolgozó szakápoló kérdésére válaszolva elmondta, hogy ezekben az intézetekben is munkaerő hiány van. Márpedig a rendszeres gyógyszerszedés elengedhetetlen és az csak nővér felügyelete mellett lehetséges, tehát feltétlenül kell a megfelelő számú személyzet.

A Sümeg-nyírlakpusztai kastélyban ma 115 pszichiátriai gondozott él

- Hogy lehetne megvalósítani a kitelepítést kétszer annyi dolgozóval? Kinek az érdeke, hogy a közelmúltban felújított intézetek megüresedjenek? – tette fel a kérdést, amelyet vastapssal jutalmaztak a jelenlevők. Egy bekiabáló férfi szerint veszélyes lenne, ha Csabrendeken élnének a gondozottak, hiszen előfordult köztük, hogy vaki felgyújtotta magát. Egy másik felszólaló hihetetlennek tartotta, hogy lesz elég ápoló, segítő. Egy, korábban az intézményben dolgozó helybeli szerint biztonság kell a nyírlakiaknak. Fontos számukra a megszokott, nyugodt légkör, hiszen alkalmazkodási nehézségeik is vannak. Egy asszony attól tartott, hogy elértéktelenednek a községben az ingatlanok, ha betelepítik az otthon lakóit. Azt javasolta, hogy költöztessék őket a falutól távolra. Más észrevétel szerint a településhez tartozó darvastói foglalkoztató területén lehetne fejleszteni. Marton István korábban Nyírlakon dolgozott, mint mondta, nincs különösebb gond azokkal a betegekkel.

Turcsi József polgármester leszögezte, hogy a képviselő-testület nem megy szembe a lakossággal

-  Azonban nem lenne szerencsés szétrobbantani a közösségeiket, ott vannak a legjobb helyen. Miért nem lehet az ingatlanokba fektetendő összegből ötven fős épületeket építeni inkább? – kérdezte.

A polgármester a fórum végén megnyugtatta a lakosságot, hogy a képviselő-testület nem megy szembe a csabrendekiek akaratával. A fórumon részt vevők megnyilvánulásaiból egyértelműen leszűrhető a helyiek szándéka.

Rig Lajos országgyűlési képviselő korábban mentő ápolóként dolgozva többször is megfordult a nyírlaki kastélyban. Mint azt lapunknak is elmondta, a falvakban létrehozandó intézmények működését, a megfelelő számú dolgozót nem lehet garantálni. Néhány éve működik támogatott lakhatás Tapolcán, ahhoz a lesencetomaji otthonból négy év alatt három főt lehetett kivinni. Ők valóban alkalmasak erre, de nagyon alacsony az ilyen lakhatásra alkalmasak aránya. Akkor pedig hogy lehetne a nyírlaki otthonból e falvakba integrálni a gondozottakat? Az értelmi fogyatékkal élők egy része megfelelő körülmények között, ellenőrzés mellett önálló életre is képes, a pszichiátriai beteg viszont nem, ő folyamatos felügyeletre szorul.

- A gondozó mihez kezd például, ha tűz üt ki? Hívja a mentőt, vagy megpróbálja fékezni a tüzet, vagy azon van, hogy megakadályozza, hogy pánikba essenek a gondozottak? Minden egyes külső inger kiszámíthatatlan hatással van a lakókra. A nagy intézményekben együtt vannak a gondozók, a felügyelők, a biztonsági személyzet, a terapeuták, gyógypedagógusok, egy helyen. Ha a gondozottakat szétszórják a falvakban, a településeken ingázniuk kell a dolgozóknak. Gondozottakról és ápolókról beszélünk, de közben ingatlanbizniszt próbálunk csinálni az egészből, ez felháborító – mondta Rig Lajos. Véleménye szerint a megoldás az lehet, ha 50 fős, korszerű intézményeket hoznak létre nyugodt környezetben. Hiszen egyre többeknek van szükségük intézményi ellátásra.

Sümegprága polgármestere, Hujber Csaba úgy nyilatkozott lapunknak, hogy a csütörtök esti fórumon döntik el az ottani lakosok, hogy nyírlakiak költözzenek-e a településre. Bazsiban május másodikén nyilváníthatja ki véleményét a lakosság. Zalagyömörő polgármestere, Illés László úgy látja, hogy a helyiek egy része ellenzi, a másik része viszont nem. Ugyanis náluk valósulhatna meg egy kis régióközpont építése, 300 adagos konyhával, foglalkoztatóval, ami munkahelyet is teremtene. A május harmadikai lakossági fórumon kiderül, mit szeretne a falu lakónak többsége. Sümegen is mutatkozik ellenállás, a polgármester, Végh László úgy látja, a városban élők többsége nem látná szívesen a gondozottakat. Annak ellenére sem, hogy náluk már évtizedek óta működik a pszichiátria, a sümegieket sokan befogadóbbnak gondolnák. A lakossági fórum összehívásáról még nem döntöttek, de a polgármester szerint a városban élők érdeke az első, ha kérik, meghallgatják a véleményüket.

A fogyatékos személyek számára gondozást nyújtó szociális intézményi férőhelyek kiváltása végrehajtásával kapcsolatos kormányzati feladatokról szóló kormányhatározat szerint 2041-ig meg kell szűnnie a fogyatékossággal élő pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek számára gondozást nyújtó, ötven főnél nagyobb bentlakásos formának. Helyét át kell vennie a közösségi alapú ellátási formának. Információink szerint a rendelet érinti a lesencetomaji Hertelendy kastélyban működő otthont is, de arról nincs hír, hogy egy esetleges kitelepítés mely településeket érinthet. Rig Lajos sümegi lakosok megkeresésére az Országgyűlésben hétfőn, az azonnali kérdések és válaszok beszélt a két kastélyban működő szociális otthonokban élők esetleges kiköltöztetéséről. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára azt felelte: az államnak kifejezett célja, hogy a gondoskodásra szorulók ne több száz fős intézményekben éljenek, hanem az úgynevezett kitagolási folyamatban kisebb otthonokba kerüljenek. Azt is megjegyezte, hogy ezek az egykori kastélyok nem arra épültek, hogy szociális intézmények legyenek. Ha kiürülnek, a felelős állami gazdálkodás jegyében kell dönteni a jövőjükről.