Családon belüli erőszak: nem minden szülő akar jót

A szakemberek szerint túl gyakran előfordulnak olyan felszínes helyzetértékelések, amikor tévesen szülők közötti konfliktusként regisztrálnak olyan eseteket, amelyekben szakszerű hozzáállással egyértelműen kimutatható, hogy az egyik fél zaklatja a másikat.

Kuszing Gábor pszichológus, a Stop-Férfierőszak Projekt munkatársa szerint a hatóságnak – és különösen a gyermekvédelmi szervezeteknek – fontos lenne felismerni a probléma tényleges okát, mert a hibás helyzetértékelés tovább mélyíti a felek között fennálló erőszakot.

– A legszomorúbb az, hogy mindig a gyermek a legnagyobb vesztese a szülők nézeteltéréseinek. Ezt a közhelyet azonban érdemes egy kicsit közelebből is szemügyre venni! Az általam megismert esetek nagy részében megfigyelhető, hogy a szülők közötti konfliktusként nyilvántartott probléma mögött az áll, hogy a szóban vagy fizikailag bántalmazó férj különféle módokon támadja a nőt, és ezáltal a gyermek is sérül – számolt be a szakember. Hozzáfűzte, hogy az elhagyott, bántalmazó szülő sokszor hatósági eszközöket is felhasznál volt párja zaklatására.

Kuszing Gábor pszichológus

– Még olyan esetről is hallottam, amikor a gyámhivatal vezetője tanácsolta a bántalmazónak, hogy indítson eljárásokat az édesanya ellen. El is hiszem, mert jellemző, hogy ha az anya nem meri odaadni a gyereket a bántalmazónak, a gyámhivatal sorozatosan megbírságolja, sőt még feljelentést is tesz ellene a kapcsolattartás akadályozása miatt – mesélte Kuszing Gábor. Beszámolt arról is, hogy a bántalmazók az úgynevezett apajogi szervezeteken keresztül világszerte támogatják egymást abban, hogy miként lehet az anyák ellen hadjáratot indítani. A szakember szerint ritkák azok az esetek, amikor a volt feleség valóban indokolatlanul és tisztességtelenül hiúsítja meg a gyermek és az apa közötti kapcsolattartást. Ennél sokkal gyakrabban előfordul, hogy a volt partnerét válás után is tovább támadó fél a gyermeket használja a gondozó szülő bántalmazására. Nem képes ezeket a helyzeteket felismerni és megakadályozni az, aki abból az előfeltevésből indul ki, hogy mindkét szülő jót akar a gyereknek.

– A módszeres támadás egyik tipikus útja a gyermekjóléti szolgálaton keresztül történő zaklatás. Nem kell mást tenni, mint odatelefonálni és elmondani, hogy az édesanya nem tudja ellátni gyermekét, aki veszélyben van. Ilyenkor a családgondozó kimegy, általában megállapítja, hogy a gyermek nevelési környezete jó. Már csak ez a látogatás lefoglalja a nő idejét és energiáját. Ha a volt férj elég kitartóan ingerli a szolgálatot, akkor annak hatósági intézkedés is lehet a következménye – számolt be a pszichológus, majd ismét arra hívta fel a figyelmet, hogy mindezzel a bántalmazó szülő a gyermeket is zaklatja. Ilyen esetben ugyanis az édesanyán kívül a gyereknek is részt kell vennie a hatósági eljárásokban, ezzel a gyereket is kiteszik a bántalmazásnak, amitől inkább meg kellene védeni őt a szerveknek. Ráadásul, ahogyan a Lehet-e jó apa a bántalmazó? című könyv írja, a gyerek gyakran az anyára haragszik, mert nem képes megvédeni őt a zaklatástól, és ez aláássa a gyerek jóllétéhez kulcsfontosságú anya-gyerek kapcsolatot.

– Előáll egy disszonáns helyzet, hiszen a gyermekjóléti szolgálat feladata a gyermek jólétének az elősegítése: ha a kiskorú nevelési környezete nem megfelelő, akkor azt jobbá tegye a családgondozó, valamint az elhanyagolt, bántalmazott gyermeket megóvja a szülő további károkozásától. A gyermekjóléti szolgálatot nem arra találták ki, hogy a párkapcsolati erőszakba beavatkozzon, erre vagy ki kellene őket képezni, vagy a jogalkotónak kellene külön intézményeket létrehozni – mondta a pszichológus.

Berecz Zsolt ügyvéd szerint fontos tudni, hogy a családsegítő és gyermekjóléti szolgálat nem hatóság. Ilyen jogkörrel a kormányhivatal, illetve a járási hivatalok gyámügyi osztályai rendelkeznek. A családsegítő és gyermekjóléti szolgálatoknak nincs olyan jogkörük, hogy a volt férj rágalmazó telefonhívásaira nyomozzanak a család után. Ez mégis elég gyakran megesik, valószínűleg a hatáskör és illetékesség rosszul felfogott értelmezése miatt.

Berecz Zsolt ügyvéd

– Találkoztam olyan esettel, amikor a felügyeleti szerv többszöri figyelmeztetése ellenére a szolgálat hatósági megkeresés és a törvényes képviseletet ellátó szülő értesítése nélkül a gyermek orvosát, iskoláját, sportklubját kereste fel, vagy akár a kiskorú gyermeket hallgatta ki – mesélte az ügyvéd. Szerinte ilyen estekben még az eljáró szerv jogi felelőssége is megállapítható lehet szigorúan nézve, ha az adott ügyintéző a jogkörét meghaladóan végzi a tevékenységét.

– Azt is jogszabály rögzíti, hogy az iskola például csak a bíróságnak, rendőrségnek, ügyészségnek, jegyzőnek, közigazgatási szervnek és a nemzetbiztonsági szolgálatnak adhat információt a tanulóról. A gyermekjóléti szolgálat részére a szülő tudta és értesítése nélkül – csak a kiskorú veszélyeztetettsége esetén – a tanuló mulasztásairól adható információ. Ennek viszont Berecz Zsolt szerint az a feltétele, hogy legalább valószínűsítve legyen, hogy veszélyeztetett helyzetben van a kiskorú. Ezt nem alapozza meg önmagában a különélő szülő telefonos bejelentése, hanem valamilyen konkrét adattal is alá kell támasztani a bejelentést, ami lehet akár egy nevelői vélemény vagy pedagógusi nyilatkozat.

– Enélkül a különélő szülő bejelentése alkalmas lehet arra, hogy a gyermekjóléti szolgálatot a másik szülő zaklatására használja, ami nem a gyermek jólétét szolgálja – hívta fel a figyelmet az ügyvéd, majd a Köznevelési törvényre utalt, amely a pedagógus titoktartási kötelezettségét rögzíti. Ennek értelmében a diák magatartása, szorgalma és tudása értékelésével kapcsolatos adatokat az iskola nem adhatja ki.

– Az információ jogosulatlan átadásával az érintett jogai sérülhetnek annak ellenére, hogy a pedagógust csak a jó szándék vezérelte. Ezért lenne fontos, hogy a pedagógusok is pontosan, konkrétan tudják, hogy kinek, miről, milyen feltételek fennállása esetén adhatnak tájékoztatást – hangsúlyozta a szakember.

Berecz Zsolt ügyvédként is fontosnak tartja, hogy a családjogi eljárásokban a jogszabályok ismeretén kívül megfelelő pszichológiai kompetenciával is rendelkezzenek a döntéshozók. Ugyanis képesnek kell lenniük arra, hogy  általánosítások nélkül  a felszínen tapasztalható történet mögé lássanak, ezáltal   felismerjék és  kezeljék a tényleges problémát.

A témában megjelent cikkeink:

Állítsátok meg a férfierőszakot

Zsákutca a békítésben: ártalmas lehet a párkapcsolati erőszak esetén

A szülők egymás elleni harcának leginkább a gyermek látja kárát

Az eljárási zaklatás az agresszió egyik formájaként kezelhető

Családi fészekből pokol: Angélának sikerült megelőznie a tragédiát, a családirtást

Kiszolgáltatva és meghurcolva - Egy kétségbeesett anya panasza, aki szerint a társadalom és a törvények is elfogultak

A bántalmazó is ragaszkodik a gyerekhez

Erőszakkal megvádolva - Váláskor a férfiakat sokszor hamis bizonyítékkal bélyegezhetik meg

A témához kapcsolódó történeteket az [email protected] e-mail címre várjuk.