Kiforgatta vagyonából a párja a nagyesztergári Bajzát Sándort

"Mindig békés, nyugodt életre vágytam, rengeteget dolgoztam. Az élettől csak azt akartam, hogy egészségben, meghitten éljünk egy boldog családban olyan asszonnyal, akiben mindig megbízhatok, és mindig, mindenben számíthatok rá" - így kesereg a nagyesztergári Bajzát Sándor, aki azt mondja, nincsenek szavak a csalódottságára.

- A házamban 1994 óta lakom, magam építtettem illetve, amit tudtam, elvégeztem. Még akkoriban ismertem meg volt élettársamat, aki lányával és vejével együtt hozzám költözött, majd néhány hónap után a fiatal pár el is ment tőlünk, mert találtak máshol lakhatási lehetőséget. A párom velem maradt, kezdi a történetet Sándor.

A nagyesztergári férfi így folytatja, a párja 2003-ban megkérte arra, vegyen fel hitelt neki másfél millió forint összegben, a nő ugyanis nem kapott kölcsönt, mert volt tartozása az adóhatóság felé. Aztán együtt be is mentek a takarékszövetkezethez a szerződéssel, amit a férfi aláírt, párja közölte vele, fizeti a havi 26 500 forintot három éven át.

Bajzát Sándor soha nem foglalkozott hivatali, banki ügyekkel, nem figyelte a számláját, nem szívesen bogarászta a papírokat, leveleket, ezt mind a párja végezte, akiben maximálisan megbízott. Azt is csak később tudta meg, hogy a hitel havi törlesztését az ő számlájáról vonták le.

Aztán 2006-ban Sándor húga, amiről a testvérek együtt megegyeztek, beépíttette a ház tetőterét, amire testvére 2,3 millió forintot költött. Húga ugyanis azt gondolta, jó lesz, ha Sándor közelében él ő maga és nevelőanyjuk is, mert mindketten betegesek voltak.

Aztán a költözésből nem lett semmi, mert a férfi szerint a párjával húgáék már az építkezés alatt sokat vitatkoztak, így rokonai úgy döntöttek, mégsem jönnek a házba. Sándor lánya és kis unokája viszont odaköltözött.

- A húgom közben kérte a beépített rész árát tőlem, mire én azt mondtam neki, hogy ezt nem tudom kifizetni az alacsony jövedelmem miatt, meg egyébként is, a nyugdíjaskor közelében voltam már. Így azt válaszoltam neki, ha eladjuk a házat, akkor a pénzből ezt az összeget természetesen megkapja, veti közbe a férfi.

Sándortól a húga többször is kérte a pénzt, de testvére nem tudott neki fizetni, végül bíróságra került az ügy. A pénzt végül kifizették Sándor húgának. A volt párja eladott egy lakást, és így ebből tudták rendezni a tartozást, idézi a történteket a férfi.

- Aztán 2011-ben a volt párom barátnője, egy ügyvédnő jött hozzánk, aki azt mondta, milyen szép házam van, majd megkérdezte, miért nincs a párom nevén ebből semmilyen rész. - beszél kálváriája kezdetéről Sándor. Elmeséli aztán, a két nő közölte vele, a ház körülbelül 17 milliót ér, amivel ő egyet is értett. Invitálásukra azt válaszolta, a felső szint felét ráíratja párjára.

A nagyesztergári Bajzát Sándor azt szeretné, hogy okuljanak mások az esetéből, akik vakon megbíznak párjukban, illetve hisznek az adott szóban   Fotó: Kovács Erika

A férfi az ügyvédnőtől megkérdezte, ha valami történik köztünk, akkor hogyan tudja eladni a házat, mire az ügyvéd közölte vele, úgy írja meg a papírokat, hogy egymás beleegyezése nélkül ezt nem tudják megtenni, mert mindkettőjükre haszonélvezeti jogot jegyzett. Mindez 2011-ben történt.

- A papír fele-fele tulajdoni megosztásról szólt, de én, mivel járatlan voltam mindig is ilyen dolgokban, azt hittem, hogy ez megállapodásunk szerint a felső rész felét jelenti. Soha életemben nem foglalkoztam hivatali ügyekkel, nem értettem én ahhoz pontosan, hogy ez valójában mit jelent, hittem páromnak, illetve az ügyvédnek, miszerint arról készült a papír, amiről beszéltünk, vallja Sándor.

Még 2011 táján a férfi párja újabb ötlettel állt elő, amikor azt javasolta, kössenek életjáradékról megállapodást, hogy legyen később megtakarításunk. Kiderült, nem életjáradékról szóló papírt írt alá Sándor, hanem újabb, ezúttal négymillió forint hitelfelvételről szóló dokumentumot. A férfi ezt a papírt ismét nem olvasta el, mert hitt a nőnek, elhitte, hogy életjáradékról van szó.

Az is később derült ki, hogy volt párja ebből a hitelből fizette ki a korábbi kölcsön utáni elmaradást, 1,270 millió forintot. Sándor szerint volt párja az utóbb felvett, négymilliós hitelt 2016-ban egy rokona és barátja segítségével fizette vissza.

- A kapcsolatunk 2014-ben megszakadt, a volt páromnak új barátja lett még abban az évben. A nő azóta is a házam felső szintjén lakik, ráadásul néha a barátja is odajár. Én lent lakom lányommal és nyolcéves unokámmal, mondja szomorúan a férfi.

Utal arra is, hogy volt párja azt kérte 2016-ban, adják el a lakást, mert ő vissza akarja fizetni a korábban kölcsönkért négymillió forintot a rokonának és a barátjának. Sándor beleegyezett a ház eladásába, hogy vége legyen ennek a borzasztó kálváriának. Nemsokára 16 millióért érdeklődött is a házra egy vevő, aki letétbe helyezett volna nyolc-nyolcmillió forintot a férfi, illetve a nő nevére.

Ebbe a férfi volt párja nem egyezett bele, aki azt mondta Sándornak, ad neki 6,5 millió forintot, de ezt a megoldást Sándor nem fogadta el. Ráadásul a nő azt mondta, ezt a pénzt is hitelből fedezné.

- A volt párom közben bírósághoz fordult vagyonmegosztás címén, és az eddigi tárgyalásokon sem sikerült megegyezni. Harmadmagammal a felajánlott pénzből nem tudok hova menni. A kis unokám nyolcéves, négy hónapos kora óta együtt élünk, nagyon ragaszkodik hozzám is, meséli el Sándor. Elmondja, a ház rezsiköltségébe sem kért soha egy fillért sem volt párjától, és az autóra felvett hitelt is ő fizette vissza hat év alatt, amit elmondása szerint főleg élettársa használt.

Sándor azt szeretné, okuljanak mások az esetéből, csak azt írják alá, amiről megbizonyosodtak, és tanuljanak a történtekből azok, akik vakon megbíznak párjukban, illetve hisznek az adott szóban.

A cikk folytatása itt olvasható!