Diákmunka - Figyeljünk a szabályokra

Munkaviszonyt általános szabályként az létesíthet, aki a 16. életévét betöltötte, de az iskolai szünet tartama alatt (nem csupán a nyári szünetről van szó) munkát vállalhat az is, aki a 15. életévét betöltötte és nappali tagozatos oktatási intézményben tanul, mondta megkeresésünkre Jákli Tibor, a Veszprém Megyei Kormányhivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szerve munkaügyi igazgató-helyettese.

A munkáltató kötelezettsége írásba foglalni a munkaviszonyt létesítő munkaszerződést, melynek feltétlenül tartalmaznia kell a munkavállaló alapbérét és munkakörét, továbbá rendelkezni kell a munkaviszony tartamáról (határozatlan vagy határozott időtartamú), a munkavégzés helyéről.

A nyári munkaviszony létrejöhet teljes munkaidős vagy részmunkaidős foglalkoztatásra is, ezért ebben ugyancsak meg kell állapodni a feleknek. A munkaszerződés írásba foglalása mellett - legkésőbb a munkavállaló munkába lépéséig - a munkaviszony létrejöttét be kell jelenteni az adóhatóság felé, ennek hiányában a foglalkoztatás „feketének" minősül. Ha ez nem történik meg, a diák kockáztatja, hogy a munkabérét nem, vagy nem a megfelelő mértékben kapja majd meg.

Amennyiben a munkavégzés nem rendszeres, a felek választhatják az egyszerűsített foglalkoztatást is. Ez a forma korlátozott időtartam(ok)ra létesíthető. Ennél a foglalkoztatási formánál a munkaszerződést nem kell írásba foglalni, a munkaviszony a törvényben meghatározott bejelentési kötelezettség teljesítésével jön létre. Személyi alapbérként legalább a minimálbér 85 százaléka jár a diáknak. A diákok igen gyakran iskolaszövetkezetek közreműködésével vállalnak munkát, ilyenkor a diák az iskolaszövetkezettel létesít jogviszonyt, ami nagyobb garanciát nyújt a foglalkoztatás biztonságára.

A Munka Törvénykönyve nem csak a munkaviszony létesítése körében tartalmaz a fiatalkorúakra vonatkozó korlátozásokat, hanem a munkavégzés során is érvényesülnek olyan eltérő szabályok, amelyek a fiatalkorúak védelmét szolgálják. Így például a fiatal munkavállaló éjszakai munkát nem végezhet (22.00 és 06.00 közötti időtartam), valamint számára rendkívüli munkaidő nem rendelhető el, napi munkaideje legfeljebb nyolc óra lehet.

Négy és fél órát meghaladó munkavégzés esetén legalább harminc perc, hat órát meghaladó munkaidő esetén legalább negyvenöt perc munkaközi szünetet, a két munkanap között pedig legalább 12 óra pihenőidőt, továbbá minden héten két pihenőnapot kell biztosítani a fiatal munkavállaló részére.

Az elvégzett munkáért a munkaszerződésben megállapított munkabér jár. A munkabérben a felek szabadon állapodnak meg, azonban a minimálbért a munkavállalónak mindenképpen meg kell kapnia. A minimálbér összege a napi nyolc órás teljes munkaidőre vonatkozik, részmunkaidős foglalkoztatás esetén ennek időarányos részét kell megfizetni. Ebben az évben a jogszabályban meghatározott kötelező legkisebb munkabér havi összege 98000 forint, órabér esetében pedig 564 forint.

---

Jár a szabadság


A nyári munkát végző fiatalt is megilleti az éves rendes szabadság, a 20 nap alapszabadságon túlmenően a fiatal munkavállalók részére további öt munkanap pótszabadság is jár. A naptári évnél rövidebb foglakoztatás esetén az éves szabadság időarányos része jár a munkavállalónak. Amennyiben a diák munkavállaló nem veszi ki természetben a szabadságot, akkor a munkaviszony befejeződésével a munkáltatónak a munkavállaló részére a ki nem vett szabadságot pénzben meg kell váltania (például egy hónapi foglalkoztatás esetén a munkabér mellett szabadságmegváltás címén további kettő nap munkabért is ki kell fizetnie).