Egy életen át kötődnek egykori középiskolájukhoz

Az érdeklődő öregdiákoknak, akik között olyanok is voltak, akiknek már az unokájuk jár az intézménybe, Szeidlné Lakos Éva igazgató elmondta, hogy jelenleg két párhuzamos osztállyal működik az iskola. Az idei tanévben 230 tanulóval, közülük 24 kollégista. Az öt éves idegen nyelvi képzésben részt vevők többsége érettségiig két nyelvvizsgát szerez. Sportban és a reál tárgyakban is szép eredményeket érnek el. Januárban megkapták az ökoiskola címet.

Kaiser Mihály, a baráti kör elnöke elmondta, az öregdiákok díjakat alapítottak, és tanév végén megjutalmazzák a legjobban teljesítő diákokat. Kaiser Mihály, aki idegenvezetőként a világ számos országában megfordult, hangszerekkel, könyvritkaságokkal, hanganyagokkal ajándékozta meg az intézményt.

Dr. Bóna Gábor és Kaiser Mihály az öregdiák találkozón. Fotó: A szerző

- A baráti körhöz csatlakozottak egész életükben kötődhetnek az iskolához, értesítést kapnak annak rendezvényeiről, működéséről - szólt az elnök. - Örömmel hallom, hogy az egykori diákok gyakran íratják be gyermekeiket, unokáikat az intézménybe. Ez annak a jele, hogy szép emlékeket őriznek diákéveikről.

Az egykori kisfaludysok évente kétszer tartanak összejövetelt, ősszel Sümegen, tavasszal Budapesten. Az induló közösségi főiskoláról Kertész-Bakos Ferenc adott tájékoztatást.

A találkozón az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc történéseit és szereplőit kutató dr. Bóna Gábor nyugalmazott honvéd ezredes, a Hadtörténeti Intézet nyugállományú igazgatója, a Miskolci Egyetem nyugalmazott tanszékvezető tanára tartott előadást a sümegi honvédeknek az 1848-49-es eseményekben való részvételéről.

Az előadó elmondta, a szabadságharc legismertebb résztvevője Kisfaludy Mór  katonatiszt volt, Kisfaludy Sándor költő unokaöccse. Kisfaludy Mór győri tanulmányai után a bécsi huszárezredben szolgált. Leszerelése után 1844-ben,  Sümegre költözött. 1848-ban először a sümegi, később a Zala-vármegyei nemzetőrzászlóalj parancsnoka lett. Részt vett a Jelasics elleni harcokban, majd novembertől őrnagyként az 56. zászlóalj parancsnoka. Ebbe és a 47. zászlóaljba sorozták be a sümegi és a Zala megyei honvédeket. Kihirdették, hogy minden település létszámarányosan hány honvédet kell, hogy adjon. A fiatalok többsége dehogy akart a háborúba menni. Otthon akart maradni családjával, művelni a földjét. Ahol több sorköteles volt, mint amennyinek mennie kellett, sorsolással választottak. Innen ered az a kifejezésünk, hogy ő húzta a rövidebbet. A sorozók pálcikákat törtek ketté. Úgy tették le, hogy felülről nem lehetett tudni, melyik az egész és melyik a fél. Aki a felet, vagyis a rövidebbet húzta, készülődhetett a harcba. A Zala megyeieket félcédulásoknak nevezték, ott ugyanis cédulával csinálták ugyanezt. Aki a félbevágottat húzta, ment katonának. Sümegről mintegy hetvenen voltak a két zászlóaljban. Néhány név is fennmaradt, Balogh Ignác Alajos, Döme János, Horváth János, Gerzsó János, Gerzsó Ádám, Szűcs Pál, Rózsa Imre.

Kisfaludy Mór a szabadságharc leverésekor ezredes, dandárparancsnok volt. Zalagyömörőn fogták el, Aradon előbb halálra, majd 16 évi várfogságra ítélték. Szabadulása után visszavonultan élt. A sümegi temetőben nyugszik. Emlékét a belvárosi pantheonban tábla őrzi.