Európai szintű megoldás a menekültkérdésben

A migráció lakhelyváltozást jelent, melynek sokféle oka lehet: tanulás, munkavállalás vagy családegyesítés, Európában ez utóbbi is számottevő mértékű. Fontos megkülönböztetni a kényszerből történő és az önkéntes migrációt. Európa országaiban nagyságrendileg több bevándorló él, mint nálunk (Németországban 7 millió, Nagy-Britanniában 5 millió, Olaszországban 4,9 millió, Spanyolországban 4,6 millió, Franciaországban 4,1 millió bevándorló él). Hazánkban 140 ezer a külföldi állampolgárok száma, ebből 100 ezer a környező országból érkezett bevándorló (magyar nemzetiségű, magyar anyanyelvű, kultúrájú, közös történelemmel, közös vallással), a fennmaradó 40 ezerből 15 ezer kínai.

Magyarországon 2012-től 2015-ig ötvenszeresére nőtt a menedékkérők száma. Míg 2012-ben két-háromezer volt, 2015-ben, az év első felében körülbelül 50 ezer, év végére pedig várhatóan eléri a 100 ezres létszámot. Ez egy olyan gyors növekedés, amit a magyar államnak, magyar társadalomnak valami módon kezelni kell.

Magyarországon 2012-től 2015-ig ötvenszeresére nőtt a menedékkérők száma. Idén év végére várhatóan eléri a 100 ezres létszámot
Grafika: MTI

- Egyes szakértők szerint volt már Magyarország hasonló helyzetben, például a jugoszláv háború idején, amikor nagy számban érkeztek menedékkérők. Csak az egy egészen más jellegű probléma volt, mint a mostani; a menedékkérők magyarul beszéltek, magyar nemzetiségűek voltak, második hazájuknak tekintették Magyarországot - állítja Kaszásné Leveleki Magdolna, a Pannon Egyetem docense. - Tavaly viszont a menekültek többsége Koszovóból érkezett, úgynevezett gazdasági bevándorló volt. (Koszovó nem egy klasszikus menekültkibocsátó ország, főleg függetlenné válása óta. A koszovói menedékkérők túlnyomó részének úgymond - nem megalapozott a menedékkérelme - hiszen nem üldözés, hanem a szegénység elől menekülnek el. A koszovói menedékkérők száma emelte meg a tavalyi menekültügyi statisztikát, például az év utolsó hónapjaiban sokezres számban érkeztek koszovói menedékkérők Magyarországra). Idén ismét nőtt a veszélyeztetett, háborús térségekből érkező, észak-afrikai, illetve a közel-keleti bevándorlók száma. Az Európai Unió Eritreát és Szíriát sorolja azok közé az államok közé, ahonnan érkező menekülteket az unió automatikusan köteles befogadni, mivel háború sújtotta övezetek.

Ennek az óriási migrációnak, amit a háborús viszonyok elindítanak, viszonylag csekély része jelenik meg Európában, máshol jóval nagyobb a probléma, például Törökországban sokkal több a bevándorló, mondja a közgazdász, szociológus. Magyarországon van a menekültügynek egy kialakult rendszere: eljárásrend, menekülttáborok, hivatalok, melyek a menekültkérdéssel foglalkoznak. Azért vált ennyire központjává a bevándorlásnak, mert akár a dél felől, akár a kelet felől érkező bevándorlók számára ez az első ország, ahol van hivatalosan is szervezett menekültrendszer. Ilyen Törökországban például nincs. Oda özönlenek az emberek, laknak valahol, aztán vagy továbbmennek, vagy nem. Ugyanígy megoldatlan a balkáni országokban is ez a kérdés.

- Van az uniónak egy olyan szabálya, hogy ahol regisztrálták a belépőt, az az ország köteles az ellátásáról gondoskodni. Ez a szabályozás csapdahelyzetet teremtett Magyarország számára. Jönnek a bevándorlók, regisztráljuk őket, menekülttáborokban helyezzük el őket, próbáljuk az ügyeiket rendezni. Többségük továbbutazik, még mielőtt a menekült státuszt megkapta volna. Ausztria és Németország ezrével toloncolja vissza az illegális határátlépőket, Magyarország pedig nem tudja továbbküldeni őket a kibocsátó országba. Tizenegy menekülttábor van az országunkban, a táborok egy része zárt, másik része nyílt, a menekültek szabadon közlekedhetnek. A magyar kormány aggodalma jogos, nem lehet tudni, mi lesz jövőre vagy azután. Valami megoldást kell találni.

A közgazdász, szociológus beszél arról is, nem lehet azt mondani, hogy a menekültek érkezése gazdasági értelemben véve rossz. Minden közgazdasági elemzés ennek ellenkezőjét mutatja. Az éremnek ugyanis két oldala van. Bár ráfordításokat igényel a menekültek ellátása, a nyugat-európai adatok azt mutatják, a bevándorlás és a gazdasági fellendülés együtt jár, nem ellentétes egymással. Sokan hibásan állítják, hogy a bevándorlók elveszik a befogadó országban élők munkáját. Ennek éppen az ellenkezője igaz. Az elmúlt évtizedekben például a környező országokból érkezők kifejezetten azért jöttek, hogy dolgozzanak, ez növeli az adóbevételeket, élénkíti a gazdaságot, ami által újabb munkahelyek teremtődnek.

- Nem lehet azonban tudni, a más nyelvű, más kultúrájú menekültek, például a koszovói albánok hogyan igyekeznek, hogyan próbálnak beilleszkedni. Megoldatlan és bizonytalan kérdés. A nyugat-európai országok, bár befogadónak mondják magukat, maguk is komolyan szűrik a bevándorlókat. Próbáljon valaki letelepedni Belgiumban vagy Svájcban! Nagyon nehéz. Magyarországnak is létkérdése a társadalmi integráció szempontjából, hogy szabályozza a bevándorlást.

A probléma megoldására Bulgária falat épít, nem akarja beengedni a bevándorlókat. Magyarországon nincsenek falak, és a problémát európai szinten szeretné a kormány megoldani.

Az utóbbi hetekben tárgyalt kvótarendszer azt célozza, hogy az Olaszországban és Görögországban rekedt 40 ezer menekültet osszák szét az európai államok. Muszáj segíteni azoknak az országoknak, ahol a menekültek nagy számban belépnek az Európai Unió területére. Magyarország jelenleg Olaszországhoz és Görögországhoz hasonlóan nehéz helyzetben van.

Humanitárius problémák is adódnak

A humanitárius problémák főképpen a kibocsátó országokban jelentkeznek, de időnként a befogadó országokban működő táborok is okozhatnak gondokat. A kibocsátó országok problémái leggyakrabban a háborús, polgárháborús helyzetből adódnak (például Afganisztán, Szíria, Líbia, Irak). Ezt a problémát úgy célszerű megoldani, hogy segítjük a háborús konfliktus megoldását és élhető körülmények kialakulását az adott országban, megakadályozva az elvándorlást.