Füst Milánra emlékeztek

- Füst Milán a modern líra egyik vezéralakja, a szabadvers meghonosítója a magyar irodalomban. A Nyugat nagyjai csodabogárnak tartották maguk közt, felnéztek rá, a mély filozófiai gondolatokkal átszőtt, „objektív szomorúság” lírikusára, aki a mai napig hatással van a költőgenerációkra. Igazi irodalmi polihisztor volt, hiszen prózaírói tevékenysége is jelentős, 1965-ben A feleségem története című regényéért Nobel-díjra jelölték, némely drámája szintén remekmű. Mindemellett kiváló esztéta és egyetemi tanár volt - mondta el a Városi Művelődési Központ színháztermében tartott bevezetőjében Felföldi Gábor, a TIT Váci Mihály Irodalmi Színpad műsorának szerkesztője.

Rábai Zsanett a költő átirataiból összeállított előadáson (Fotó: Szabó Péter Dániel)

Az „Én bezzeg rosszul jártam itt!” című verses est első felében Sz. Csordás Éva és Horváth Imre olvasta fel Füst Milán jellegzetesen komor, illetve a maga módján ironikus hangvételű verseit. Aztán Rábai Zsanett monodramatikus, a költő átirataiból összeállított előadása következett. Díszletek közt, zenei aláfestéssel, komplexen, jól követhető felépítettséggel, hiteles ábrázolással.  A bő félórás lírafolyamból kirajzolódott egy úrinő múltja és jelene, visszaemlékezések és vallomások: elmúlt szerelmek felidézése, a házasság kezdeti boldogsága, majd elszürkülése, vívódás élettel, Istennel, a boldogtalansággal.