2009.03.06. 03:29
Gyógyítanak füveink
<b>Veszprém</b> - A számtalan mellékhatással rendelkező gyógyszeres kezelés helyett egyre többen nyúlnak vissza déd-anyáink módszereihez, s hisznek a természet gyógyító erejében.
- Igyál egy kis mézes kamillateát (chilis forralt bort, hársfateát) - hangzott az ukáz az utóbbi hetek megfázós, köhögős, náthás időszakában sokszor, sokaknak. De folytathatnánk a sort a körömvirágkrémmel, cickafarkkal, csipkebogyó-, csalánteával.
Gondolom, mindenkinek ismerős helyzet: csak az utolsó utáni pillanatban választja a házi- vagy szakorvost, ez-zel pedig azt a rengeteg kemikáliát, amit bevisz a szervezetbe.
Persze vannak esetek, amikor a gyógyszerek segítsége elkerülhetetlen, de addig, amíg lehet (főleg a betegségek megelőzésében), próbáljunk meg a természet patikája segítségével boldogulni.
Gyógynövénynek azokat a növényeket nevezzük, amelyek olyan hatóanyagokat tartalmaznak, amelyek gyógyításra használhatók. A hatóanyagok a növény különböző részeiben halmozódnak fel, például a gyökérben, virágban, levélben, szárban.
Ezen növényi részekből nyerhető - szárítással - a növényi drog, amely akkor megfelelő minőségű, ha a növényeket kellő szakértelemmel gyűjtik, szárítják, megfelelő tárolási feltételeket biztosítanak, és a csomagolás minősége is megfelelő (nedvességtől, fénytől való védelem biztosított).
Miután lehetett már rémhíreket hallani gyógyteában található mérgező anyagokról, az a legbiztosabb, ha magunk szerezzük be az alapanyagokat. Ehhez persze ideális helyet kell találni, távol az út zajától, a gyárkéményektől.
A vasúti sínek mellett szedett bodzából ugyanis nem biztos, hogy a legegészségesebb bodzaszörpöt nyerjük. Magyarországon egyébként több mint kétszáz gyógynövényfaj megterem és mintegy 40 ezer hektáron folyik jelenleg is termesztés, amely rendkívül jó minőségű 35-40 ezer tonna drog előállítását jelenti.
A magyar gyógynövénytermés legalább 80 százaléka feldolgozás nélkül, alapanyagként kerül külföldre. A gyógynövény ágazatban jelenleg is több tízezer ember dolgozik.