2013.09.18. 16:25
Borkirálynőből gazdálkodó lett
A vér nem válik vízzé, ahogy a jó bor sem. A Szent György-hegyi napok 1999-es borkirálynője méltán tehette fejére a koronát.
Tizennégy évvel később 6,5 hektáron gazdálkodó, eredményes és ígéretes borászként, egyfajta elismerésként, komoly pályázati támogatást is nyert az általa művelt területek bővítésére.Szabó Tünde, akiről akkoriban, tizenéves borkirálynőként azt írtuk a Napló hasábjain, hogy a kakaót jobban szereti, mint a bort, immár férjével együtt tevékenykedik a birtokon. Teszi ezt úgy, hogy a fiatal gazdák támogatására kiírt pályázaton 40 ezer eurós vissza nem térítendő keretet is nyertek a további bővítésre. Konkrétan kilenc hektárig kell növelni a mostani 6,5 hektáros szőlőterületet.
Meglesz, mondja, de hozzáteszi, hogy tíz hektár fölé eleve nem is szándékoznak menni e tekintetben, hiszen kicsi, de élhető gazdaságot szeretne férjével, Halmosi Áronnal együtt.
Tizennégy évvel ezelőtt találkoztunk, az akkori Szent György-hegyi napok idején. Tünde akkor középiskolás lányként, borászcsalád gyermekeként vehette át a borkirálynői címet. Úgy tűnik, telitalálat volt az akkori választás, ami talán őt is kötelezte, vagy legalábbis befolyásolta későbbi pályája során.
– Most már a bort jobban szeretem, mint a kakaót, mondja nevetve Tünde minapi találkozásunk alkalmával, utalva az egykori interjúra.
Az 1999-es borkirálynő, Szabó Tünde élete ma is a szőlő. Férjével együtt dolgozik a birtokon
– Sok minden történt azóta. Tanultam főiskolán, egyetemen, voltam hegybíró, dolgoztam nagy és kicsi borászatoknál mint szőlész. Közben szőlőnket édesapámmal és édesanyámmal, olykor testvéreim segítségével, közösen műveltük. Aztán „képbe került” a szekszárdi udvarló, Halmosi Áron. Éppen időben, mert szüleim erősen aggódtak hogy pártában maradok. Ami azt is jelentette volna, hogy egyedül kell a szőlőt művelnem és a pincében is helytállni. A párválasztás nálam azért is ment nehezen, mivel mindenképp olyan társat kerestem, aki hasonló beállítottságú, mint én, szeret dolgozni, szívós, bírja a terhelést, tiszteli a gyökereket, konzervatív, de kellően nyitott az új irányába is.
Áron az első pillanattól partner volt mindenben, legyen az szőlőmunka, pincemunka vagy papírmunka. Ő szekszárdi borászcsaládból származik, sváb gyökerekkel, szorgalmas és még nálam is jobban terhelhető. Úgy érzem, az Isten meghallgatott. Házasságunkba 2010-ben hozta a saját szőlőjét a dimbes-dombos szekszárdi borvidékről. Így kezdtünk el közösen gazdálkodni három esztendeje két hektáron. Én a dédapai örökségemmel, a Szent György-hegyi olaszrizlinggel, ő pedig a szekszárdi kékfrankossal járult hozzá az immár közös gazdálkodásunkhoz. Dédapám, Bajnóczy István emlékére Bajnóczy Pince néven tevékenykedünk – elevenítette fel Tünde az elmúlt évek néhány igazán fontos mozzanatát.
Megtudtam azt is, hogy Áron vállalkozóként, ő pedig hivatalosan munkanélküliként kezdte el a közös jövő építését. Ez valahol a szomorú hazai viszonyokat is tükrözi, bár Tündééknél szerencsére pozitív fordulatot vett a történet, mint a mesében. Ehhez szorgalom, kitartás és rengeteg munka szükségeltetett.
Keményen dolgoztak, ami a birtokon is meglátszott, de szerencséjük is volt, hiszen rátaláltak a 2012-ben fiatal gazdák induló támogatása címmel kiírt pályázati lehetőségre. Ezt az akadályt is sikerrel vették és nagyot tudtak előrelépni. További szőlőterületeket vásároltak, illetve hosszú távú bérleti szerződéseket kötöttek, bővítették a gazdasági épületeiket. Területeiket kilenc hektárig kell fel duzzasztaniuk 2015 végéig. A gazdálkodásban elsősorban a környezetbarát eljárásokat részesítik előnyben.
– Vannak területeink, ahol évek óta nem használunk gyomirtó szert, műtrágyát és szintetikus növényvédő szert sem. Kézzel kapáljuk meg a soralját, vagy csak kaszáljuk. Növényvédelemként rezet, csalánlét és különböző preparátumokat használunk. Inkább a növény immunrendszerét erősítjük, hiszünk az önvédő mechanizmusában. Most egy hektárt művelünk így, azonban az a célunk, hogy a területeink 30–40 százalékát így kezeljük, illetve hosszú távon az összes ültetvényünket – hangsúlyozta Szabó Tünde. Vannak területeink, ahol évek óta nem használunk gyomirtó szert
Hobbira kevés szabadidő jut
Szabó Tünde elmondta, hisznek a tisztességes, becsületes munka eredményességében, ami kimagasló minőséget hoz mind a szőlőművelés, mind a borászat területén. Hobbira kevés szabad idő jut, bár az egykori borkirálynő szeret kirándulni, kézimunkázni, olvasni, de természetesen mindezt kizárólag a szőlőmunkák függvényében.