Idén is kiváló vízminőségben reménykedhetünk

Az MTA Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézetének munkatársai havi, illetve a produktív időszakban kétheti gyakorisággal vizsgálják a tó nyílt vizében, a négy medence öt mintavételi pontján az algák mennyiségét és összetételét. Eredményeik alapján az algák mennyisége az elmúlt évtizedekben folyamatosan csökkent, idei áprilisi méréseik alapján az a-klorofill koncentráció a Keszthelyi-medencében 6 µg L-1, a Siófoki-medencében 9 µg L-1 volt. Az intézet munkatársai az elmúlt években jelentős változásokat figyeltek meg a tó algaközösségeinek összetételében is. 2013 és 2014 nyarán ugyanis a cianobaktériumok helyett a páncélos ostoros algák, például a balatoni fecskemoszat, domináltak a korábbi évektől eltérően, amely a vízminőség további javulását mutatta. Amennyiben nem szennyezzük tavunkat a továbbiakban sem, úgy a jövőben is hasonlóan kiváló vízminőségre számíthatunk.

A tó egyik legjellegzetesebb nyári algája a balatoni fecskemoszat (Ceratium hirundinella)

Az 1980-as években komoly vízminőségi problémákat okozó fonalas nitrogénkötő kékalgák legtömegesebb képviselője (Cylindrospermopsis raciborskii)

A tó legkisebb méretű algái az ún. pikoalgák, melyek jelentős szerepet játszanak a tó életében az elsődleges termelés mintegy felét képezve
Fotók: MTA Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézet

- A Balaton vízminősége algológiai szempontból kiváló, a 2015-ös évben a vízben lebegő algák mennyisége a korábbi évekhez hasonlóan alacsony volt, a tó legproduktívabb területén, azaz a Keszthelyi-medencében a maximális érték nem haladta meg a 30 µg L-1 értéket, ami kevesebb, mint fele a WHO fürdővizekre megállapított felső határértékének - mondta lapunknak Somogyi Boglárka, a MTA Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézet Hidrobotanikai Osztályának tudományos munkatársa. Hozzátette, ez így van már évtizedek óta, a legutolsó nagy algavirágzás a Balatonban az 1990-es évek közepén volt megfigyelhető. Ahogy megtudtuk, az utóbbi évek látványos vízminőség-javulása a lebegő mikroszkopikus algák mennyiségének csökkenésével járt. A vízben korábban tömegesen elszaporodó egysejtű algák leárnyékolták az üledék felszínét, de a vízminőség-javulás azt hozta magával, hogy szélcsendes időben most már a tó egész területén lejut a napsugárzás a tó fenekére. Utóbbi következtében ott egy sajátságos üledéklakó algaflóra tenyészik, amelyet elsősorban "nagytestű" kovamoszatok és fonalas algák alkotnak.

Fotó: Penovác Károly

- Tavaly augusztus közepén a szélcsendes időjárás elősegítette ennek az algagyepnek a kifejlődését. A gyepben zajló fotoszintézis során oxigén termelődött, amely buborékok formájában vált ki az algagyepben, és ezek a gázbuborékok a felszínre emelték az algákat a hozzájuk tapadt üledékrészecskékkel együtt. Ezek a kisebb-nagyobb algagyepdarabok úsztak a víz felszínén, a szél hatására néhol összegyűltek, kellemetlenséget okozva ezáltal a strandolóknak. - mondta lapunknak Somogyi Boglárka.

Fotó: Penovác Károly

Ezek az algák nem jelentettek egészségügyi veszélyt, a jelenség a szél megerősödésével meg is szűnt. Amennyiben az idei nyáron hasonlóan meleg és szélcsendes nyarunk lesz, a fenéken lakó algák elszaporodására ismét számíthatunk.