Joggal lenne hungarikum a hazai mentőszolgálat

A sorozatzáró előadást Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) szóvivője tartotta, akit nem sokkal korábban új szerepkörben, táncosként is megismerhettek a tévénézők. Ezúttal azonnal belekezdett a hazai mentés múltjának felvázolásába. Kresz Géza 1887-ben alapította meg a Budapesti Önkéntes Mentőegyesületet. Már akkor eltért a gyakorlatunk a többi európai országétól, hiszen itt nem a betegeket szállították az orvoshoz, hanem orvost vittek a beteghez, aki aztán, ha felállította a diagnózist és elhárította a közvetlen életveszélyt, ha kellett, kórházba vitette a beteget.

A magyar mentésnek vannak tárgyi emlékei is, melyek a szolgálat központi, Markó utcai épületében a Kresz Géza Mentőmúzeumban nyitvatartási időben ingyenesen megtekinthető. Fényképet mutatott az orvosszállító lovas fogatról, az első mentőautóról, bemutatta az azóta használatos típusokat, de még azt is elmondta, hogy miért nem vetik be éjszakai szolgálatra a mentőhelikoptert. Azért, mert a pilóta a levegőben keres alkalmas helyet a leszállásra és éjszaka erre nem képes.

Megtudtuk, hogy a Titanic katasztrófájának túlélőit egy magyar orvos, dr. Lengyel Árpád gyógyította a leghamarabb odaérkező hajó, a Carpathia fedélzetén. Képeket mutatott a legkorszerűbb eszközökről és elmondta, hogy miként mentenek tömegszerencsétlenségben. Arra is kitért, hogy a vízimentés nem hozzájuk tartozik, hanem egy lelkes zánkai csapat találta ki és valósította meg, melynek tagjaival igen jót tudnak közösen dolgozni.

Győrfi Pál gyerekkora óta áhítattal nézte a mentőtisztek munkáját, szenvedélye lett a napi életmentés (Fotó: Penovác Károly)


Saját pályájáról az mesélte el Győrfi Pál, hogy gimnazista korában még orvos akart lenni, de gyerekkorától a mentés megszállottja volt, olyannyira, hogy a mentőtisztektől autogramokat gyűjtött. Mivel az orvostudományi egyetemre végül nem vették fel, mentőtiszti felsőfokú képesítést szerzett, és azonnal el is kezdett dolgozni.

Évekkel később már elsősegélyt is oktatott, majd mentálhigiéniai tanulmányokkal bővítette a tudását. Később orvoslátogatóként is dolgozott, mert mentők akkor is alulfizetettek voltak, de közben sem hagyott fel a mentéssel. Titokban, hetente egyszer, kedden éjszaka megmaradt eredeti szakmájánál. Úgy emlékszik, 2001 környékén kérték fel, legyen a mentőszolgálat szóvivője. Szólt arról a csaknem reménytelen küzdelemről, amivel a helyes megnevezésüket akarják kiharcolni.

Ők ugyanis mentők, az általánosan használt nevüket le sem írom. Kaptunk egy röpke statisztikát is. Az egész ország területén, napi kétezer esetet látnak el, aminek kevesebb mint a tíz százaléka nem sikerül jól, évente csaknem egymilliószor szorulunk a mentők segítségére. A mentőszolgálatnak 2007 óta nincs új járműve. Időszerű a nagyobb mennyiségű autók beszerzésed, de ezek már az új arculatuknak megfelelően sárgák és nem fehérek lesznek. Megtudtuk, hogy ma az a legjobb, ha 104-en hívjuk őket.