Kovács Zoltán: Tiszteletre méltó módon helytállt a magyar rendőrség

A területi közigazgatásért felelős államtitkár elmondta, hogy a magyar kormány már 2014-ben közös uniós megállapodást sürgetett a migrációs helyzet miatt, amely azóta sem jött létre. Magyarországon 2015 első félévében már tizenötszörösére emelkedett a bevándorlók száma 2013-hoz képest. Ma azt tudjuk, hogy 192 ezer migráns érkezett illegálisan Magyarországra a zöld határon keresztül. A szerb-magyar határ nincs lezárva, továbbra is működnek az átkelőhelyek. Aki ezeket nem megkerülve érkezik és valóban menekült, az megkapja a bevándorlási hivatal eljárását követően a menekült státuszt. A 192 ezerből 170 ezer ügyben elindult a menekültügyi eljárás, de nem fejeződött be, mert az eljárás alá vont személyek közben elhagyták az országot.

Miután Görögország nem tett eleget a Dublini és a Schengeni Egyezményekben vállalt kötelességeink, hármas akadályt létesítettünk a szerb-magyar határon. Ennek része a gyorstelepítésű drotakadály mellett a kerítés és az élő erős védelem. A tengeri útvonalak visszaszorultak a veszélyességük miatt, inkább a régi bizánci kereskedelmi útvonalakon érkeznek a szíriai, afgán, pakisztáni és koszovói bevándorlók. Miután a szerb-magyar határon ellenállásba  ütköztek, Horvátország felé fordultak a migránsok, ahol egy nap alatt összeomlott a menekültügyi rendszer. Létrejött egy alternatív útvonal a horvát-szlovén határon át, ezért kellett kihirdetni Somogy, Baranya, Vas és Zala megyében is a válsághelyzetet.

Szeptember 15-én lépett életbe az illegális határátlépéssel kapcsolatos több jogszabályi változás. A határzár rongálása immár bűncselekménynek számít, az embercsempészetet pedig szigorúbban büntetik. Megerősített bírósági apparátus segít abban, hogy helyben folytassák le az eljárásokat.

Kérdésre válaszolva Kovács Zoltántól megtudtuk, hogy nincs napirenden Veszprém megyében menekülttáborok és gyűjtőállomások létesítése, ez csupán a veszprém megyei Jobbik elnökének a rémhírkeltése.