2016.05.13. 11:15
Ne játsszunk a segélyhívó számokkal! - Akár 150 ezer forintra is büntethetik a téves riasztással szórakozókat
A Pápai Járásbíróság – jogerős végzésében – százezer forint pénzbírságot szabott ki valótlan segélykérések miatt korábban. A szabálysértő háromszor is tűz miatt telefonált a megyei katasztrófavédelem műveletirányítására, de káresemény nem történt – utalt a szándékos téves riasztásokra és a következményekre Bakos György megyei katasztrófavédelmi szóvivő.
A szóvivő kiemelte, a múlt héten 40 alkalommal hívták a tűzoltókat, 16 esetben műszaki mentéshez, 11 tűzhöz és sajnos 13 esetben tévesen. Bakos György aláhúzta, az automata tűzjelzők működésbe lépnek, ha meghibásodnak, szennyeződés kerül a műszerhez, de sajnos arra is van példa, hogy szándékosan "szórakozik" valaki a hívással.
Elmondta, az említett pápai eseteknél a tűzoltók kivonultak, de sem tüzet, sem arra utaló nyomot nem találtak. A törvény szerint 2013. szeptember 1-jétől szabálysértésnek minősül a segélyhívó számok rendeltetéstől eltérő igénybevétele, így akár 150 ezer forintos bírsággal is sújtható az, aki "szórakozásból" hívja ki a tűzoltókat.
- Aki az egységes európai segélyhívó számot (112), illetve a nemzeti segélyhívó számokat (104, 105, 107) rendeltetésétől eltérő célból, szándékosan felhívja, szabálysértést követ el – utalt a jogszabályra a szóvivő. Hozzátette, ha bebizonyosodik, hogy a bejelentő a segélyhívót szándékosan a rendeltetéstől eltérő célból hívta, szabálysértési feljelentésre számíthat, és a költségek megtérítésére kötelezhető. Ha a téves jelzést adó személy hibásan értékeli a helyzetet, és a jelzéssel a hatóságot nem akarja megtéveszteni, akkor nincs szabálysértés. A névtelenül telefonálók számát akkor is rögzíti a rendszer, ha ők azt letiltották, kideríthető, ki volt a szabálysértő, akkor is, ha nyilvános fülkéből telefonál. Megyénkben 2014-ben huszonegy, 2015-ben nyolc, 2016. április 31-ig egy olyan eset volt, amikor a tűzoltók riasztása valótlan bejelentés alapján történt, illetve szándékosan megtévesztő volt a bejelentés.
Bakos György aláhúzta, a téves jelzések soha nem szüntethetőek meg teljesen, csak csökkenthetőek. Minél nagyobb a tűzjelző rendszer, annál nagyobb a valószínűsége a téves jelzéseknek. A tűzjelző működését veszélyeztetik személyi és környezeti feltételek. Alapvető a rendszeres ellenőrzés, felülvizsgálat, a szakszerű karbantartás.
- A téves jelzések több mint 50 százalékát az ember, illetve környezeti tényezők, így a műszer hibája okozza. A szándékos megtévesztés elenyésző szerencsére – mondta Bakos György.
