Hírek

2013.12.06. 10:20

Online lét a halál után

Mi lesz velük halálunkat követően? Néhány országban, így például az Egyesült Államokban már hoztak törvényt az úgynevezett digitális hagyaték kezelése ügyében. Ez ugyanis a pontos megnevezése az általunk hátrahagyott online és közösségi média felületeknek. Emlékoldal vagy végleges törlés?

Szabó Péter Dániel

Klausz Melinda közösségi média specialista szerint érdemes inkább előre gondolkodni, hogy mit tölt fel magáról az ember a világhálóra (Fotó: Szabó Péter Dániel)

Ez a törvény Amerikában kimondja, hogy az elhunytak közösségi média felületei a személyes tárgyakhoz hasonlóan hagyatékként kezelendők és azokat kérésre kötelező átadni az arra jogosult családtagnak, vagy örökösnek. A digitális hagyaték kérdése az X- és idősebb generációk számára még szinte felfoghatatlan, azonban az Y- és Z-generációnak, vagyis a mai fiataloknak - akik minden percüket online térben töltik - fontos, szinte létkérdés lesz.

- Az utóbbi időben egyfajta szemléletváltás zajlik az online világban. Az emberek ugyanis felismerték, hogy az internet, a közösségi médiafelületek használata adott esetben problémákat is okozhat, hiszen minden adat és információ visszakereshető, s felhasználható rossz célra is. Nem mindegy tehát, hogy mit és hova töltünk fel, s kivel osztjuk meg mindezt - mondja Klausz Melinda közösségi média specialista, akinek a napokban már a második szakkönyve jelent meg a témában.

- Nem lehet egyértelműen kimondani, hogy az internetes felelőtlenség életkorhoz kötött. A statisztikák, kutatások inkább azt mutatják, hogy a hölgyek például különböző nyereményjátékokon keresztül többször esnek adathalász támadások áldozatául. A gyermekek esetében pedig az a probléma, hogy mindenkit visszajelölnek ismerősnek, mert annyira ó beszélgetni másokkal. Sajnos azonban ezt a különféle internetes zaklatók is megpróbálják kihasználni, ezért érdemes odafigyelni erre is - teszi hozzá.

Mindig az adott internetes felület, portál határozza meg, hogy mit lehet tenni az elhunyt személlyel kapcsolatos fotókkal, dokumentumokkal, ám sok helyütt még nincs is erre kiforrott szabály. Pedig fontos lehet, hogy digitális hagyatékunkról még életünkben nyilatkozzunk. - A Google inaktivitást kezelő felületet hozott létre, amely aloldalon megadhatjuk, mennyi idő után váljon inaktívvá a fiókunk és mi történjen a felületeken ezt követően. A beállított időkorlát leteltét követően, amely három hónaptól az egy évig terjedhet, az inaktív fióktól e-mailt vagy szöveges üzenetet kapunk az inaktivitás kezdete előtt. Ha ezekre nem reagálunk, akkor a megadott ismerősöknek értesítést küld a rendszer és/vagy a fiók automatikus törlésre kerül - mondja Melinda, s rögvest adódik a kérdés: mi a gyakorlat az egy-egy személyről fotók és videók garmadáját rejtő facebok-on?

- A legnagyobb közösségi oldalon egyelőre nem tudjuk beállítani, mi legyen a fiókunkkal, azonban egy elhunyt ismerősei kérhetik az adott személy oldalának emlékoldallá nyilvánítását. A kérelem megküldése egy űrlapon keresztül történik, melyet mindenki büntetőjogi felelőssége mellett tölthet ki. Az így létrehozott emlékprofilt csak a korábban már visszaigazolt ismerősök láthatják, a keresési felületeken nem jelenik meg, az elhunyt állapotfrissítései, adatlap-információi eltűnnek, a feltöltött fotók és videók megmaradnak, s az ismerősök írhatnak az adatlapra mintegy búcsúként.

 

 

A közösségi média felületeken a közösségi gyász először 2007-ben a virginiai egyetemen történt lövöldözést követően jelent meg. A 32 halálos áldozattal járó esetet követően ugyanis az iskolatársak az elhunytak facebook adatlapján hagytak üzeneteket, emlékeket, míg a rendszer folyamatosan felhozta az elhalálozottak születésnapját és ösztönözte ismerőseiket a születésnapi köszöntésekre. Ez az eset ösztönözte a közösségi média felületeket a digitális hagyaték gondozásának kezelésére.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!