Soha nem volt ilyen kevés ápoló

A megyében a veszprémi Padányi Katolikus Iskolában és az ajkai Szent-Györgyi Albert Szakközépiskolában van egészségügyi tagozatú középiskolai képzés. – Tizenöt éve végzett az utolsó olyan egészségügyi osztály, amelyben még általános ápolói és asszisztensi végzettséget kaptak a diákok, azóta csak az érettségit követő szakképzésben szerezhető ilyen oklevél – mondta Nagyné Kovács Erika, a Padányi Katolikus Iskola igazgatóhelyettese.

A képzési rendszer változtatása óta egészségügyi alapozó képzés folyik a középiskolában, az itt végző diákok több mint 70 százaléka érettségi után különböző egészségügyi főiskolákon tanul tovább, többségük dietetikusnak, védőnőnek vagy gyógytornásznak. Az érettségizők közül kevesen választják a hároméves ápolói szakképzést, amelyet az intézmény nappali tagozaton már másfél évtizede nem tudott elindítani. Az esti tagozat népszerűbb, de ezt a képzési formát sem választják annyian, hogy minden évben el tudjon indulni a képzés, bár idén például negyven tanuló végzett ápolóként, mondja az igazgatóhelyettes.

A képet árnyalja, hogy sokan közülük a képzéssel párhuzamosan már segédápolóként dolgoznak az egészségügyben, vagyis ők nem jelennek meg újonnan a munkaerőpiacon, így nem enyhítik a fennálló ápolónőhiányt. Az érdeklődés változó, a legutóbbi két évben például nem tudta az iskola elindítani az esti képzést, idén van rá esély.

- A kedvezőtlen helyzeten egy 2013-as képzési módosítás javíthat: azok, akik a változtatás óta kezdték meg az egészségügyi szakirányú középiskolát, érettségi után a korábbi három helyett két évig vesznek részt a szakképzésben, vagyis egy évvel hamarabb juthatnak ápolói végzettséghez - teszi hozzá az igazgatóhelyettes.

Nagyné Kovács Erika, a Padányi Katolikus Iskola igazgatóhelyettese újraélesztést gyakoroltat
Fotó: Balogh Ákos

Nehézséget okoz az is a képzésben, hogy oktatásszervezési problémákkal is küszködünk, a felsőoktatásban ugyanis lényegében megszűnt a szakoktatói képzés, ezen kívül kevés a megfelelő tankönyv, az iskolák így gyakran saját maguk fejlesztenek tananyagot, hangsúlyozza Nagyné Kovács Erika. Úgy látja, manapság nehezebb megszólítani és az egészségügyi képzés felé mozdítani a fiatalokat. Míg korábban sokszor egy családon belül generációról generációra öröklődött az ápolói hivatás, ez az utóbbi másfél évtizedben megváltozott.

A veszprémi kórházban évek óta mintegy ötven szakdolgozói hely betöltetlen, ez a szám két éve ugrott meg, amikor lehetővé vált, hogy a nők negyven év munkaviszony után nyugdíjba mehessenek, mondja Horváth Ferencné, a Csolnoky Ferenc Kórház ápolási igazgatója. A kórházban dolgozó ápolók, szakdolgozók átlagéletkora ötven körül van, a húszas éveiben járó szakdolgozót vagy segédápolót csak elvétve találni, annak ellenére is, hogy igyekeznek betölteni az üresen maradt álláshelyeket, de szakképzett ápolónőt nehéz találni a munkaerőpiacon. Leggyakrabban érettségizett munkavállalókat tudnak felvenni segédápolónőnek, akik munka mellett végzik el a hároméves szakképzést. A hivatást megpróbálják népszerűsíteni, ezért részt vesznek a nyolcadikosok pályaválasztási kiállításán, ahol igyekeznek az ápolói munkával összefüggő tévhiteket is eloszlatni. A kórház gyakorlóhelyként működik, három éve saját szakoktatóik vannak, akik a gyakorlatra érkezőkkel - a leendő ápolóktól kezdve az orvostanhallgatóikig - foglalkoznak, magyarázza Horváth Ferencné. Az elméleti és a gyakorlati tudás megszerzése mellett - utóbbit egy berendezett tankórterem is segíti - az oktatók a hivatástudatot is erősíthetik a tanulókban, hangsúlyozza az ápolási igazgató, aki úgy látja, elsősorban a fiatalokban lehet kialakítani azt a hozzáállást, elhivatottságot és segítőkészséget, amely az ápolói hivatáshoz elengedhetetlen.

Népszerűbbé tehetné az ápolói szakképzést, ha tanulószerződést kötnének a hallgatókkal, és így havonta ösztöndíjat kaphatnának a diákok. A kórház nem zárkózik el a lehetőség elől, ahogyan attól sem, hogy előszerződést kössenek azokkal, akik beiratkoznak a szakképzésbe, mindkettőre volt is példa korábban. Ám egy húszfős osztály esetén a tanulók étkeztetése és bérlettámogatása havonta több százezer forint, ezt a kórház önállóan nem tudja finanszírozni, megoldást az jelenthetne, ha a képzőhellyel megosztanák a költségeket.

A kórházak számára azonban az lenne az igazi utánpótlás, ha nappali rendszerben sikerülne újra elindítani a képzéseket, jegyzi meg az ápolási igazgató.