Új időszámítás kezdődött a horgászoknál

Magyarország új halgazdálkodási és halvédelmi törvénye és annak végrehajtási rendelete elsősorban azért született, hogy a vízi élővilág és a vizek természeti környezete, továbbá a természetes vízi ökoszisztémák halállományának megóvása mellett egyensúlyt és kompromisszumot teremtsen a természetes vizek halgazdálkodását érintő különböző társadalmi érdekek között – közölte megkeresésünkre a Vidékfejlesztési Minisztérium sajtóirodája.

Nem kétséges, hogy az egyik legfontosabb ilyen társadalmi érdek a horgászati szempontú hasznosítás előtérbe helyezése, de több más olyan érdek is van, amelyek a nem horgászó emberek számára fontosak. Ilyen például a természetvédelem és állatvédelem általános érvényű érdeke vagy a turizmus és a halfogyasztó emberek érdekei. A szabályozásnál tehát kiemelten kellett kezelni a horgászat érdekeit, de nem szabadott mindent ennek alárendelni, tették hozzá.

Mik is a horgászattal kapcsolatos legfontosabb változások? Állami horgászjegyet a jövőben csak olyan szervezet adhat ki, amelyik évente legalább 100 darabot forgalmaz, a kis egyesületeknek az állami horgászjegyet máshol kell beszerezniük. 2014-től a fogási napló az állami horgászjegyhez tartozó okmány, ezért országosan egységes lesz! Az új fogási naplóban már a horgászat megkezdését is be kell majd jelölni.

A halastavak kivételével az állami horgászjegy megléte minden vízen törvényi elvárás, még a magán horgásztavakon is. E vizekre úgyszintén az országos szinten megállapított szabályok vonatkoznak.

A törvény bevezeti a turista állami horgászjegyet, amihez nem szükséges egyesületi tagság, azonban csak 90 napig marad érvényben, és egy évben csak egyszer váltható és csak egy botos horgászatra jogosít.

A folyók árterének mélyületeiben (kubikok) csakis a folyóra érvényes területi jeggyel szabad horgászni (feltéve, hogy nincs külön hasznosítójuk, illetve a folyó hasznosítója a horgászatot ott valami miatt nem tiltja). Az ártereken kívüli és hasznosító nélküli kis vizek vizeken legálisan csakis a C&R horgászat folytatható állami horgászjegy birtokában és a horgászat más vizeken is elvárt szabályai szerint.

Kijelölt kíméleti területek esetében vermelőhelyen legalább 11. 15-től 02. 28-ig, ívóhelyen pedig legalább 03. 01-jétől 06. 15-ig tartó halászati és horgászati tilalom lesz érvényben.

Az élelmezési célra alkalmas kifogott hal kizárólag élelmezési célra használható fel, eddig nem illett, mostantól jogszabály is tiltja a például a macskák hallal etetését.

Szigorodik a horgászvizsga, és a vizsgát tartók számára is komolyabbak az új követelmények. A gyermekhorgász kategória a hároméves kortól a 15. életév betöltéséig tart.

C&R horgászat során terítékfotó kedvéért halat gyűjteni nem szabad. Hasonlóképp a reggeli fényben végezhető fotózás kedvéért nem szabad fogva tartani egy éjjel megfogott nagy pontyot.

Horogra kívülről akadt halat megtartani tilos. Elvinni kívánt halat a vízpartról elszállítani csak gyorsan és kíméletesen leölve szabad. Kivételt jelentenek a 30 centinél kisebb testhosszúságú egyedek, ezek megfelelő tartályban élve is szállíthatók. Azonban semmilyen horgászfogás nem kerülhet kereskedelmi forgalomba!

A 11. 01. és 03. 15. közöttihalradart halfogási tevékenységhez használni tilos, vagyis vagy csak radarozunk, vagy csak horgászunk (ebben az időszakban a vízi járműben horgászbot és radar együttesen nem lehet).

Változott több halfaj fajlagos tilalmi időszaka, kifogható mérete és a napi kifogható mennyisége. A kecsege, a széles kárász és a vágó durbincs 2014-től alapértelmezetten nem kifogható faj. Helyi szinten kérhet és kaphat engedélyt fogásukra a hasznosító, ha ehhez a feltételek adottak.

A napi darabszámok kizárólag az őshonos halfajokra vonatkoznak. Ennek megfelelően ezen felül mindenféle kvóta nélkül vihető el minden nem őshonos hal, kivéve, ha a helyi, halászati hatóság által jóváhagyott rendelkezések ettől eltérőek.

Idegenhonos halakat a vízbe engedni és az inváziós idegenhonos halakat (busát, törpeharcsát, ezüstkárászt, naphalat, razbórát, amurgébet) visszaengedni tilos. Idegenhonos hallal csalizni kizárólag ott szabad, ahol azt csalinak megfogták, vagyis el kell felejteni a horgászbolti razbórát, ezüstkárászt. Az idegenhonos halakra nem vonatkozik a napi kvóta. A halászati törvény szerint a halgazdálkodási hatóság a nem őshonos, különösen az inváziós halfajok elleni védekezés érdekében szelekciós halászatara kötelezheti a hasznosítót.

A végrehajtási rendelet szerint idegenhonos halfajnak számít többek között az amur, a lénai tok, az afrikai harcsa, a pisztrángsügér. A Vidékfejlesztési Minisztérium válasza szerint e fajokat sem azonnal, sem a horgászat végén nem kötelező eltávolítani a vízből, tehát ezek akár vissza is engedhetők. A visszaengedés tilalma kizárólag az inváziós fajokra vonatkozik. Mindez azt is jelenti, hogy például a bojlis tavakon a kapitális amurokat visszaereszthetők a tóba. Ugyanakkor e fajra – hiszen idegenhonos – nincs országos hatállyal, általánosan megszabott méretkorlát vagy napi kvóta, így bármilyen mennyiségben el is vihetik zsákmányként a horgászok a kifogott amurokat, ha akarják. Ez alól kivételt csak az jelent, mikor a zárt, nem természetes vagy természetközeli vízzel rendelkező hasznosító olyan – halgazdálkodási hatósággal engedélyeztetett – halgazdálkodási tervvel rendelkezik, amely az amurt a helyi gazdálkodás szempontjából meghatározó fajként kezeli, és ez helyi korlátozást tesz indokolttá. Ilyen esetben lehet a helyi horgászrendben méretkorlátot – akár felső méretkorlátot – vagy akár mérettől függetlenül kötelező visszaengedést is előírni.

A zárt, nem természetes vagy természetközeli vizekbe (például bányatavak, tározók egy része) amur, afrikai harcsa, lénai tok, pisztrángsügér telepíthető akkor, ha azt a halgazdálkodási hatóság engedélyezi. E lehetőség azonban a természetes vagy természetközeli állapotú vizeken nem adott. A pisztrángsügér és az afrikai harcsa intenzív telepítésének legnagyobb ökológiai kockázata a hazai védett kétéltűek kifalása az adott víztérből és más, értékes vízterületekre való kikerülésének lehetősége.

Az angolna olyan őshonos halfajunk, amelynek tömeges előfordulása csak a telepítésének volt köszönhető. Mivel őshonos, kifogása esetén a jogszabály megengedi a visszaengedést, de a helyi horgászrend ezt tilthatja is. A tiltás alapja a hatósági kontroll.

Az új szabályozásra való minél könnyebb átállás miatt a 2013. évre érvényesített állami horgászjegyek és a fogási naplók érvényességét 2014. január 31-ig meghosszabbították. A korábbi január 10-i határidő helyett a 2013. évi fogási naplókat legkésőbb 2014. február 28. napjáig kell leadni annak a szervezetnek, amelynél a 2013. évi állami horgászjegyet a horgász kiváltotta.