Állami elismerést kapott Pintér Kornél

A rendszerváltozás óta közéleti szerepet vállaló Pintér Kornélt családi indíttatása szinte kijelölte arra a szerepre, amelyet a szervezet élén, 2005-ös megválasztása óta betölt. A család lovasi ága már 300 éve a településen él, és az utóbbi közel másfél évszázad hazai sorsfordító történelmi eseményeiben egyaránt részt vettek ősei.

– Anyai üknagyanyám édesapja harcolt az 1848/49-es szabadságharcban. Apai dédnagyapám közreműködött a Tanácsköztársaság leverésében és bűnöseinek elszámoltatásában, anyai nagypapám a Magyar Királyi Honvédség tagjaként harcolt a második világháborúban, és tűnt el 1943-ban Sztarij Oszkolnál. Apai nagypapámat Somogy megyei lakhelyén a forradalmi bizottság elnökévé választották 1956-ban – ad betekintést családja múltjába.

Az 1945 utáni politikai rendszer több felmenője életét is megnehezítette vagy tönkretette. A családban annyi sérelem halmozódott fel, hogy antikommunizmusa már általános iskolás korában megerősödött benne. Az anyagi sérelmeken túl – a család kőbányáját, házait, földbirtokait és mezőgazdasággal foglalkozó nagyszülei gépeit is államosították – megaláztatások és jogtiprások sora érte felmenőit. Pintér Kornél a szocializmus évei alatt is vallásos neveltetést kapott, édesanyja sekrestyési szolgálatot is ellátott Lovason, a helyi plébános pedig a konyhájukban tanította neki a hittant. A szülei igyekeztek megóvni az oktatásba mindinkább beférkőző kommunista rendszertől: kimentették azokról a politikai rendezvényekről is, amikor iskolásként kellett volna felvonulnia, és nem lépett be a KISZ-be.

– Emiatt azt mondták rólam, méltatlan vagyok a szocialista ifjúság képviseletére – idézi fel ma már büszkeséggel a hangjában.

A családi indíttatásnak is köszönhető, hogy már nagyon fiatalon, 18 éves kora előtt érdeklődött a közélet iránt, és 1989 szeptemberében, nagykorúvá válása után azonnal belépett az újraalakuló Független Kisgazdapártba. Közéleti pályája csúcsán az FKGP megyei pártigazgatója, majd megyei elnöke, illetve a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének alelnöke volt, mégis úgy érzi pártpolitikusként megbukott. Ezt annak tulajdonítja, hogy az érzelmek motiválták a döntéseiben, és ahogy akkor, azóta is, nem érdekek, hanem elvek szerint él. Ez az időszak mégis fontos számára, mert ekkoriban a kommunista diktatúra kárvallottjainak százaival találkozott, köztük egykori 1956-os forradalmárokkal, politikai elítéltekkel került kapcsolatba, akiktől számos, évtizedeken át elhallgatott történetet hallott.

– A kommunista rendszer politikai elítéltjeit tömörítő szervezetek a fővárosban alakultak meg a rendszerváltozás után, ezért döntöttünk úgy, hogy létrehozzuk a vidéken élőket segítő tömörülést – mondja Pintér Kornél. A szervezet első vezetője a balatonakali egykori nemzetőr Németh László volt. A főként Somogy és Veszprém megyei bázison létrejövő szervezet már hivatalos megalakulása előtt felavatta az első emléktábláját 1992-ben a veszprémi rendőrkapitányságon, ahol azóta is minden évben megemlékeznek a forradalom évfordulójáról. A következő évben hivatalosan is megalakult a szervezet Magyar Vidék Országos 56-os Szövetség néven, később egy jogszabályi előírás miatt cserélték szervezetre a szövetség szót.

– A kezdetektől az a legfőbb küldetésünk, hogy a kommunista diktatúra szörnyűségeiről beszéljünk, és megismertessük a következő generációkkal, egyúttal szeretnénk megelőzni azt, hogy hasonló jogtiprások újra bekövetkezzenek – foglalja össze hitvallásukat Pintér Kornél, aki 2005 óta vezeti a szervezetet. Tevékenységük részeként számos emlékmű és emléktábla állításában működtek közre, például Lovason, Zircen, Székesfehérváron, Kalocsán vagy Csömörön. Elnöksége alatt Ajkán a bányász mártíroknak és Nagy Alajosnak, a forradalmi bizottság titkárának is emlékművet állítottak, legutóbb a veszprémi várbörtönben az ott kivégzett és raboskodó hősök tiszteletére emeltettek emléktáblát. Az évek során hét kiadványt jelentettek meg, a legutolsót Friedrich István miniszterelnökről. Népszerűek az egyesület rendezvényei is, az előadással egybekötött kötetbemutatókból 2002 óta 94-et szerveztek veszprémi székhelyükön.

Pintér Kornél a szervezet megalapítása óta, illetve annak vezetőjeként végzett tevékenysége elismeréseként vehette át a nemzeti ünnepen a Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettestől a karmelita kolostorban. Bár korábban több elismerést kapott itthon és külföldről is bajtársi szervezetektől, az érdemkeresztet 30 éves közéleti tevékenysége legnagyobb elismerésének tartja.

Az 1956-os forradalmárok közül sokan elhunytak az utóbbi években, a többiek betöltötték a nyolcvanat. A szervezet fennmaradását és utánpótlását az egykori hősök leszármazottai, valamint a diktatúrában közvetlenül vagy közvetve, családjuk révén érintett középkorúak adják. A fő tevékenységünk egyre inkább a hagyományápolás, a munkát továbbra is azzal a céllal végezzük, hogy ne ismétlődhessenek meg újra a kommunista diktatúra szörnyűségei – teszi hozzá Pintér Kornél.