Ajkán tartott előadást a magyar nyelvzseni

A vártnál is nagyobb érdeklődés bizonyította, hogy a sikeres nyelvtanulás kérdésköre foglalkoztatja az embereket. Keresik azt a hatékony módszert, mellyel a lehető legrövidebb idő alatt elsajátíthatnak egy idegen nyelvet.

Gaál Ottó ismertetőjének első néhány percében megcáfolta azt a tévhitet, hogy a magyarok nem tudnak nyelvet tanulni. Héttagú „bajnok csapatával” összesen száz államilag elismert nyelvvizsgát tettek le. Elmondta, a nyelvtanulás voltaképpen egyszerű, hiszen a legbonyolultabb francia mondat sem éri el egy másodfokú egyenlet nehézségi szintjét.

– A legfontosabb dolog a világon a nyelv. Veszprémi születésűként hatvan országban jártam, nyolcban pedig éltem. Amikor megtanulunk egy nyelvet, „insiderré”, belső emberré válunk. A nyelvtanulás egy emberbaráti cselekedet, mely arról szól, hogy megtisztelem a másik népet azzal, hogy megtanulom a nyelvét – jegyezte meg Gaál Ottó, aki húszévesen tette le az első nyelvvizsgáját, spanyolból. A többi sorra következett, ’90-ben már 18 nyelven beszélt.

Kifejtette, a siker eléréséhez legcsekélyebb mértékben tudás, aztán készség szükséges, ami a legfontosabb, az a személyiség, a szikrázó intellektus, aki dönteni tud. Módszerében megtalálta azt a legfontosabb nyolcszáz szót, mely minden szöveg nyolcvan százalékát lefedi a társalgási nyelvben, nyolcvan nyelvtani szerkezettel együtt. A társalgási nyelv elsajátítása nem bölcsészmunka, hanem mérnöki, osztotta meg felfedezését.

Kidolgozta, hogyan lehet tanár nélkül úgy elsajátítani egy idegen nyelvet, hogy akár a nulla szintről tíz hét alatt sikeres nyelvvizsgát lehessen tenni. Fontos, hogy a beszéd, az értés, az írás és az olvasás négy teljesen különböző készséget kívánó tantárgy. Mindet egyszerre nem lehet tanulni, azért nincs eredmény sokszor. Dönteni kell, a beszédet kell az első helyre tenni. Nyelvkönyvében a tanulót pozitív módon arra kényszeríti, hogy beszéljen. Ha ki tudja már mondani, akkor le is tudja írni, és el is tudja olvasni, árulta el végül a lényeget.