Az állat tisztelete a legfontosabb – Lovas tábor Veszprém határában

Oda jártak nyaralni, és ott volt lehetőség lovagolni, ahogy mondja: „onnan indult az egész történet”.

– Az edzősködés véletlenül jött. Azt vettem észre, hogy egyre több gyerek van körülöttem, és úgy éreztem, hogy muszáj edzői papírokat szerezni, tanfolyamokat végezni, mondja Martina, aki ma már regisztrált edző a lovassport szövetségnél. A ló egész embert kíván, ezt nem nagyon lehet félig-meddig csinálni, vetem fel a fiatal hölgynek. Milyen egy átlagos napja? – kérdezem tőle.

– Általában reggel hatra érkezem a lovardába. Megetetem a lovakat, kialmolok alóluk, kihajtom őket a karámba, este 8-kor szoktam befejezni a munkát. Közben jönnek a gyerekek lovagolni, edzek is, versenyekre járunk. A gyerekek rengeteget segítenek, nélkülük nem tudnám csinálni, mondja Martina.

Ottjártunkkor a kis lovasok – akik egytől egyig lányok, a fiúk „kikoptak” – lovagoltak, a nagyobbak 14-15 évesek. Nekik az egész nyaruk erről szól: minden nap Martina rátóti lovardájában vannak, és a nagyinál ebédelnek együtt.

Szóba kerül az is, hogy visszatalált-e a magyar ember az elmúlt években a lóhoz. Martina azt mondja, visszataláltunk, hiszen nagyon sok gyerek lovagol.

– Mindennek az oktatásban is nagy hasznát lehet venni, mert fegyelmet és tiszteletet tanít, mondja.

Nála 50 gyerek lovagol, de közülük csak 2-3 fiú. Úgy látja, hogy talán ebben a korban a lányok bátrabbak, pedig kemény sportról van szó.

Beszélgetünk arról is, hogy „mit ad” a ló, a lovaglás. Természetesen nagyon sokat. Segít a fizikai állapot javításában, a kondíció növelésben.

– Ne felejtsük el, hogy 400–600 kilós állatokról beszélünk, ám ott van az a pici, 25 kilós lány, mutatja, és simán ellovagol. Jó hatással van a gerincre, az egyensúlyérzékre, az izomzatra, az agyműködésre, de talán a legfontosabb a mentális fejlesztés, mert lóháton muszáj, hogy az ember kikapcsolja az agyát.

Ha Martináékhoz bekopog valaki lovagolni, azt szokták első instrukcióként mondani, hogy a ló a legfontosabb.

– A ló előbb iszik, mint mi. Csak tiszta lóra ülünk fel. Egyszóval az állat tisztelete a legfontosabb!

Közben az egyik tanítvány, a 13 éves Molnár Lili üget mellénk.

– A szomszédban lakom, egészen kicsi koromban pelenkában áthoztak, és azóta itt vagyok. Nekem a ló az életet jelenti, ha nem lennének, nem is tudom, mi lenne… Nagyon unalmas lenne az élet!, árulja el.