Elhunyt szeretteink hozzánk tartoznak, bennünk élnek tovább

Októberben egyre többen újítják fel szeretteik síremlékeit, ültetnek új virágokat. Október végén, november elején szinte mindenki ellátogat szerettei, elhunyt családtagjai, barátai, ismerősei sírjához. A kereskedők már hetekkel korábban árulják a gyertyát, a koszorút, a sírcsokrot.

– A Mindenszentek és a Halottak napja nem csupán a gyertyagyújtásról, a temető felkereséséről szól, az emlékezés, a gyász feldolgozásának fontos része is, mondta Nagy Nándor Richárd devecseri plébános. Ezek a napok talán azoknak a legnehezebbek lelkileg, akik az idén kísértek utolsó útjára hozzátartozót, és most gyújtanak először gyertyát a sírján. A gyászév lényege épp ebben van, hogy a szeretett személy nélkül átéljük a különböző ünnepeket, évfordulókat, újra átéljük a hiányt, a veszteséget. Ha végbemegy a gyászreakció, átestünk a gyász folyamatán, lelkünk megnyugszik. Nagy baj, akinek ez nem sikerül, az elhúzódó gyász esetén többnyire szakember segítségét kell kérni. A temetőlátogatásra, ha van gyerek a családban, gyakran őt is elviszik a felnőtt hozzátartozók. A gyerekben ilyenkor számos kérdés fogalmazódik meg, amelyre az életkorának és lelki fejlettségének megfelelő választ kell kapnia. Ezeket a válaszokat a hozzátartozóknak kell megadniuk, ne bízzák a pedagógusra, hitoktatóra, ismerősre.

A gyerek leginkább a hozzátartozóiban bízik. A halál végleges voltát 9–10 éves kortól fogják fel. Az óvodásnál a halál és az alvás még rokon fogalmak. Az a jó beszélgetés, amikor a szülő vagy nagyszülő a gyerek kérdésére válaszol, annak életkora és felfogó képessége szerint. Az is fontos, hogy a gyereknek van-e saját halálélménye, történt-e haláleset a családjában vagy a közvetlen környezetében. Régen, amikor otthon születtek és haltak meg emberek, majd otthonában ravatalozták fel az elhunytat, más volt a hozzáállás. Ma tabu a természetes halál, az erőszakos halál viszont a tömegkommunikáció mindennapos témája. Nem telik el úgy egy nap, hogy ne adnának hírt tömegkatasztrófákról, balesetekről, bűncselekményekről.

Az elmúlás mindenkit foglalkoztat, de sokan a saját haláluk tudatával sem tudnak mit kezdeni. A halál, az elmúlás tényét másként éli meg egy hívő, mint egy nem hívő. A gyászba csak akkor vezessük be a hitet, ha az korábban is jelen volt a család életében. Ugyancsak ártóak azok a kifejezések, hogy Isten magához vette. A gyerek bizalma megrendülhet Istenben, és úgy érzi, őt is bármikor magához szólíthatja és elkezd félni tőle. Fontos hangsúlyozni, hogy szeretteink, még ha eltávoztak is az élők sorából, hozzánk tartoznak, gondolhatunk rájuk szeretettel, imádkozhatunk egymásért. A küzdő, szenvedő és megdicsőült egyház közösségének kifejeződése.

– A Halottak napja, amelyet a cluny-i bencések a X. században kezdtek tartani, november 2-án van. Előestéjén, november elsején a temetőkben, templomokban megemlékeznek a halottakról. A Mindenszentek napján, november 1-jén az összes szentet ünnepeljük, nem csak az egyház által elismerteket, hanem a névteleneket is. Ez az ünnep is a régmúltban gyökerezik. Az összes vértanút már 380 körül ünnepelték. A Mindenszentek napját III. Gergely pápa helyezte november elsejére. A sírokon ezekben a napokban meggyújtott gyertya az örök világosság jelképe, a koszorú kör alakja a végtelent jelenti. A koszorú zöld növényei az élet győzelme, ugyanis ekkor, tél elején a természet már halott. A koszorú pedig üde zöld. Él, ahogy elhunyt szeretteink is élnek bennünk tovább.