Agyhullámok, kreativitás

2019.02.22. 14:00

Freund Tamás neurobiológus tartott izgalmas előadást Lovason

Lovas Freund Tamás akadémikus, egyetemi tanár a Lovasi esték harmadik előadójaként bemutatta a tanulási és memóriafolyamatokban szerepet játszó idegsejthálózatok működését. Emellett a kreatív gondolkodóképesség kialakulásáról is említést tett a Széchenyi-díjas neurobiológus.

Szendi Péter

Freund Tamás fő kutatási területe az agykéreg szerkezete és működése, a tanulási és memóriafolyamatok alapjául szolgáló agyi aktivitásmintázatok keletkezési módja, a szorongás, az epilepszia, az Alzheimer-kór patogenezise. Jelenleg a Magyar Tudományos Akademia élettudományi alelnöke, az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet igazgatója és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára.

A rendezvény első részében a tanulási és memóriafolyamatokban szerepet játszó idegsejthálózatok működését mutatta be az előadó: az agyi hullámtevékenység keletkezése, szerepe az emléknyomok beégetésében és ennek szabályozása olyan pályák által, amelyek érzelmekről, motivációról, azaz belső világunkról szállítanak impulzusokat. Freund Tamás először némi neurobiológiai alapozást tartott a résztvevőknek.

Az agy az evolúció csúcsa, az anyag az emberi agy működésében ébredt tudatára. Az emberi agykéreg kiterítve körülbelül másfél négyzetméteres felületet adna, míg a főemlősöké csupán mintegy másfél négyzetdeciméter lenne. A magasabb rendű idegműködések – például a tanulás, a memória, eredeti gondolat keletkezése, kreativitás, érzelmek – itt társulnak az érzékszervi információkkal. Freund Tamás illusztrációkkal mutatta be, miként képes az agyban található százmilliárd idegsejt hálózatot alkotva ezeket a funkciókat ellátni, végső soron agyhullámokat keltve.

Az előadás második részében az információrobbanás következményeiről tett említést, különösképpen ennek a tanulásra, a belső világunkra, érzelemgazdagságunk alakulására gyakorolt hatásairól, illetve ebből következően társadalmi fejlődésünk egy-két zsákutcájáról, a biológiai evolúcióból vett analógiák alapján.

A harmadik rész tárgya volt a kreatív gondolkodóképesség kialakulásában alapvető belső világunk gazdagításának módjai. Ebben szóba került a művészeti nevelés, a zene kiemelkedő szerepe, a passzív befogadás mellett az aktív részvétel jelentősége az értékteremtésben. Az előadó itt nagy hangsúlyt fektetett a közösségi alkotómunkára, a kamarazenére és a kórusmuzsikára.

Az idei Lovasi esték utolsó előadója Kondorosi Éva Balzan-díjas akadémikus lesz, aki Az emberiség élelmezése műtr­ágyázás okozta környezeti károk nélkül címmel tart előadást március 6-án 18 órától a faluház nagytermében.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában