Hősi halált halt bajtársaikra emlékeztek Várpalotán

A megemlékezés első helyszíne a várpalotai Kossuth laktanya volt, ahol Oszlánszki Béla alezredes, az alakulat parancsnokhelyettese mondott beszédet az aknavetőcső-robbanásban elhunyt Kránitz Antal posztumusz őrnagy emlékhelyénél. Az alezredes felidézte a megemlékezésen a hősi halott honvédtiszt életpályájának főbb szakaszait és a tragikus baleset napját.

– A csörlőházi bázison a 108. gépesített lövészdandár tüzér katonái a szokásos éves vizsgalövészetet hajtották végre. A vizsgalövészetet egy időben három tűzszakaszon végezték. A kilencedik lövés volt az, amely e napot gyászosan megpecsételte.

A tűz kiváltásakor az aknavetőben nagy erejű robbanás történt, amely szétvetette az aknavető csövét és mintegy 15 méteres sugarú körben rendkívül erős pusztítást okozott – hajtott fejet Oszlánszki alezredes Kránitz Antal őrnagy és a vele együtt tragikus körülmények között hősi halált halt bajtársak előtt, majd a megjelentek, köztük az áldozat családja, a város, az alakulat, valamint a Gábor Áron Nyugállományúak Klubja képviselői helyeztek el koszorúkat az emlékhelynél.

A megemlékezés következő helyszíne a Bakonykúti (Csörlőházi) Kiképzőbázis volt, ahol a tragédia helyszínétől nem messze, még 1995-ben felavatott emlékműnél Nagy Szintia hadnagy szavalt el egy alkalomhoz illő verset, majd Hazuga Károly nyugállományú altábornagy emlékezett az elhunyt bajtársakra.

Elhangzott, a csörlőházi emlékmű a mementója annak, hogy a lő- és gyakorlóterek az éles lőszerrel végrehajtott lövészetek esetén csak igen kevéssé térnek el a valódi harctértől. Emlékeztessen minden katonát arra, hogy amikor feladatát teljesíti, vagy azt gyakorolja, azt a legjobb tudása szerint, a legnagyobb figyelemmel és felelősséggel tegye.

A szervezők most már hagyományként minden évben szorosan együttműködnek a jogfolytonos Vitézi Renddel is, így harmadik helyszínként a Tésre vezető út mellett található vitéz Csörgey Károly-emlékoszlophoz is átvonult a megemlékező társaság.

A helyszínen Horváth Csaba országos törzskapitány méltatta vitéz Csörgey Károly vezérőrnagyot. Elhangzott, a tábornok az első világháborúban a fronton megsebesült, hősi helytállása miatt a kormányzó 1922-ben vitézzé avatta. Később megbízták a tüzér fegyvernem fejlesztésével, majd Horthy kinevezte tábornokká és a tüzérség felügyelőjévé. Egyben a hajmáskéri kiképzőbázisnak a parancsnoka is volt. 1928-ban egy titkos fegyverkísérletben légvédelmi ágyúkat próbáltak ki.

Először vízszintesen lőttek, ahol még rendesen működött az ágyú, majd hatvanfokos szögben felemelték, és az elsütés pillanatában a gránát a csőben robbant. Csörgey tábornok a helyszínen életét vesztette két főtiszttel és négy katonával együtt.

A program zárásaként koszorúkat helyeztek el a megjelentek az emlékmű lábánál, amelyet 1942-ben két székesfehérvári kőműves épített közadakozásból.