Lesz meteorzápor, és felismerhetjük a Nagy Nyári Háromszöget

Július 27-én az évszázad leghosszabb, 103 perces teljes holdfogyatkozását csodálhattuk meg, ha nem zavartak be a sűrű felhők. A holdfogyatkozás viszonylag gyakori jelenség, ám a legtöbb csak részleges. Azok az esetek, amikor a Hold teljes egészében a Föld árnyékába kerül, sokkal ritkábbak.

Szabó Róberttel, az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont tudományos tanácsadójával ezután a meteorokról kezdtünk el beszélgetni. Mint mondja, meteorrajok egész évben aktívak, nem csak augusztusban, amikor az emberek kívánni is szoktak valamit. Más kérdés, hogy mindaz teljesül vagy sem. A Perseidák augusztus 12–13-án a legfeltűnőbbek, leglátványosabbak, de egy-két héttel előtte és utána is jönnek meteorok ebből a rajból. Megfigyelésükre legalkalmasabb az éjféltől hajnalig terjedő időszak, ilyenkor hullanak legnagyobb számban. Látszólag a Perseus csillagkép irányából jönnek, innen kapták nevüket. Amikor a Perseus csillagkép alacsonyan van a látóhatáron, a meteorok száma kisebb, de azok hosszabb utat tesznek meg a légkörben. Nyomuk gyakran többszínű, vékony csík. Mindezek egy üstökösből kiszakadó darabok.

A meteorokról tudni kell, hogy jellemzően borsószem nagyságúak vagy még kisebbek. Amikor bekerülnek a Föld légterébe, nagy sebességük következtében felizzanak, így nagyon kis részük kerül csak a Földre. Amelyek mégis bekerülnek, azok már teniszlabda nagyságúak. A hullócsillagokat régebben Szent Lőrinc könnyeinek is nevezték. A köztudatban emiatt augusztust a hullócsillagok hónapjaként is emlegetik.

Aki ismeri a csillagképeket és kellőképpen tájékozódni tud az égbolton, az felismeri a Nagy Nyári Háromszöget, melyet három fényes csillag alkot, és a mi földrajzi szélességünkön nyáron egész éjjel megfigyelhető. Továbbá ilyenkor látványosan, a fejünk fölött, a zenitben vonul át a Tejút halvány sávja, mely nagyon szép, sötét helyről érdemes megtekinteni. Ez a mi galaxisunknak, a csillagvárosunknak, sok milliárd csillagának az összemosódó fénye, mely egy lapos korongot képez. A Tejút sávja szabad szemmel is szépen látszik, de egy kis távcsővel már csillagok tízezreire is bonthatjuk a fénylő ködösséget.

A mindenki által ismert Vénusz, azaz az Esthajnalcsillag egész nyáron látható este. A nyugati égbolt legfeltűnőbb égitestje. Ugyanakkor megtekinthető lesz a Jupiter, a Szaturnusz és a Mars is. Szépen tündöklő három fénypont lesz az égen, ha valaki ezt több héten keresztül figyeli, akkor láthatja, hogy a többi csillaghoz képest szépen elmozdulnak. A Marssal kapcsolatban lesz egy érdekesség, mégpedig az, hogy a Föld közelében tartózkodik, és ha valaki egy komolyabb távcsővel rendelkezik, akkor nagyon szép részleteket láthat a bolygó korongján.

Elmondhatjuk tehát, hogy az idei nyár csillagászati jelenségek szempontjából kiváló, már csak abban kell bíznunk, hogy mindezeket a csodákat ne takarják el a felhők.