Nemzetközi versenyekkel a szakma élvonalába jutott

Az apropó, hogy a VSZC (Veszprémi Szakképzési Centrum) Táncsics iskolájában találkoztunk, mert a EuroSkills 2018 versenyben Magyarországról a bádogos szakmát a huszonhárom éves Sándor István képviseli.

Nyolcadikban, amikor a pályaválasztás került szóba, ő sem tudta még, merre tovább. Két évet végzett Veszprémben, az Ipariban, amikor megtalálta a jelenbe vezető utat. Ez azt jelentette, hogy ács szakmát kezdett tanulni a Medgyaszay István tetőfedő iskolában.

- Vonzott az ösztöndíj, elkezdtem, és kiderült, érzékem is van hozzá.

Elsajátította a szakmát, 2014-ben végzett. Tanuló Csopakon volt, nyáron már ugyanott dolgozott főállásban, csakhogy ősszel egyéves ráépülős tetőfedő képzés indult a Medgyaszayban. István jelentkezett, és a tavaszi előválogatón társával, Szűcs Gergővel bejutottak a tetőfedő világbajnokságra. Tíznél több ország indult, ők az angolokkal közösen hozták el a harmadik helyet. Jött a május. Immár két szakmával Nagyvázsonyban kezdett el dolgozni főállásban a jó nevű szakembernél, Piltman Miklósnál. Alig fél év telt el, amikor előző helyezése alapján meghívták a következő tetőfedő világbajnokságra. Unokatestvérével, Sándor Benjaminnal ezúttal az ötödik helyre voltak jók minimális felkészülési idő után.

- De hogyan kerül a képbe a Táncsics iskola?

- A tetőfedőt úgy végeztem, hogy fűzfői lakosként beköltöztem a kollégiumba. Így lett elég időm az önképzésre. Sokat foglalkoztam gyakorlattal, elmélettel, geometriával, szerkesztgettem. Tavaly a Táncsicsban estin bádogosképzést hirdettek, második szakmaként ingyen el lehetett elvégezni. A tanáromnak, Papakozmasz Péternek köszönhetően el is indult a kétéves tanfolyam, túl vagyunk az első éven.

- Jól sikerülhetett, ha közben már a EuroSkillsre gyakorol.

- Van rutinom, ismerős a tempó, a faladat pedig hasonló, mint ami a Szakma Sztár versenyen volt, hasonló alakú tetőhöz lemezfedés. Nem találom nehéznek, már csak a gyakorláson múlik, meg azon, hogy az adott pillanatban hogyan tud valaki koncentrálni, hogyan kezeli a stresszt. Ha az ember magának készít valamit, figyel, könnyebben tanul és megoldja. Nekem ha egyszer-kétszer megmutatják, mik a lehetséges megoldások, kiválasztom a számomra megfelelőt, és úgy fogom megvalósítani.

- Mikor szép egy tető?

- A puzzle-hoz hasonlítanám, ha minden egyes darab, alkatrész pont ott van, ahol lennie kell. Persze igényfüggő a dolog, meg kell ismernem a megrendelőt, hogy megoldást tudjak javasolni. Ehhez fél, egy órát beszélgetünk, és igyekszem kizárni azokat a munkákat, amelyekből szükséges részleteket próbál lealkudni az ügyfél.

Sándor István másfél éve egyéni vállalkozó, aki így vonja meg az eltelt idő mérlegét:

- Háromból egy munka olyan, amit nem szabad elvállalni. Sokat olvasok a testbeszédről, de gyakorlatból is kilencven százalékra tudom már, kinek nem szabad dolgozni. A tapasztalat a bukásból is jön, például ha nem fizet a megrendelő. Úgy számolom, most nullán vagyok; megvan az összes szerszám, a géppark, autót vettem, az emberek be vannak jelentve. A beruházás ideje után 2020-ig úgy kell csinálnom, hogy nyereséges legyen.

- Ezt így el lehet dönteni?

- Arányaiban úgy van, ha az ember elbukik tíz munkát, megtanulja milyen veszíteni, ha tízet visszamond tíz másik kedvéért, akkor pedig belekóstol a sikerbe. Öt éve már azt vallom, aki mer, az nyer.

Megkérdeztem, hogy fér össze a vállalkozás és a verseny? Nos hát úgy, hogy Barabás Tibor mentorral Szentendrén gyakorolnak hetente három-négy napot, a többit pedig otthon tölti, mert a verseny nem veszélyeztetheti a megélhetést, a munkáknak úgy kell menniük, mintha minden pillanatban ő is ott lenne személyesen. Egyébként meg azt vallja, mindig, mindenkitől, minden helyzetből lehet tanulni. Folyamatosan változnak a technológiák, az anyagok, mindig van hova fejlődni. Aki nem tart lépést a folyamattal, könyörtelenül lemarad. Ez ma sem mindegy, amikor bőven van munka...