Tíz vádlottat ítéltek el a vörösiszapperben

Megszületett az ítélet

A 2010-es katasztrófa után indult büntetőügyben a MAL Zrt. tizenöt vezetőjét és alkalmazottját vádolták meg. Az elsőrendű B. Zoltán cégvezetőt közveszélyokozás bűntette és más bűncselekmények miatt két és fél év fogházbüntetésre ítélték. A másodrendű D. József műszaki szolgáltatási igazgatót a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése és gondatlanságból elkövetett közveszélyokozás bűntette miatt két év fogházbüntetésre ítélték. F. Józsefné harmadrendű vádlottat hulladékgazdálkodás rendjének megsértése és gondatlanságból elkövetett közveszélyokozás miatt két év próbaidőre felfüggesztett fogházbüntetésre ítélték.

A negyedrendű Sz. Tibort, a hatodrendű P. Ferencet és a nyolcadrendű L. Lászlót egyaránt gondatlanságból elkövetett közveszélyokozás miatt két év próbaidőre felfüggesztett 1 év fogházbüntetésre ítélték. Az ötödrendű D. Józsefet a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése és gondatlanságból elkövetett közveszélyokozás vádpontban találta bűnösnek a törvényszék, ezért két év próbaidőre felfüggesztett 1 év fogházbüntetésre ítélték. A hetedrendű G. Gábort pénzbüntetést kapott, a tizenharmadrendű W. Ferencet megrovásban részesítették, a tizennegyedrendű P. Sándort két évre felfüggesztett egy év fogházbüntetésre ítélték. Az ügy kilenced-, tized-, tizenegyed-, tizenketted- és tizenötödrendű vádlottját felmentették.

A cég vezetői felismerték a katasztrófa veszélyét

Németh Miklós bíró négy órán keresztül indokolta meg az ítéletet. Kiemelte, a katasztrófát talajtörés okozta. Nem volt megfelelő a kazetta alapozása, és nem vizsgálták kellően az altalaj tulajdonságait, emellett hiányos volt a vállalatnál a monitoringrendszer is. Hangsúlyozta, a katasztrófa nem, vagy nem úgy következett volna be, ha a társaság vezetői nem szegnek meg több foglalkozási és üzemeltetési szabályt. Hozzátette, a cég vezetői több szabályzat ellen is vétettek, például volt olyan technológiai eljárás, amelyet engedély nélkül alkalmaztak, és túl sok vizet tároltak – több mint 1 millió köbméter lúgos víz volt a megengedett 3-400 ezer helyett – a X-es kazettán. Bár ez utóbbi nem hozható közvetlen kapcsolatba a gátszakadással, azonban a katasztrófa mértékét nagyban befolyásolta. A cég vezetői felismerték a katasztrófa veszélyét – tudtak a szivárgásról és a kazetta egyik falának süllyedéséről –, azonban nem avatkoztak be, mondta a bíró.

A döntés ellen Fejes Péter ügyész büntetésért, valamint büntetés súlyosításáért jelentett be fellebbezést, míg első-, másod-, harmad-, negyed-, ötöd-, hatod-, heted-, nyolcad- és tizennegyed rendű vádlottak és védőik felmentésért fellebbeztek. Kilenced-, tized-, tizenegyed-, tizenketted-, és tizenötödrendű vádlottak és védőik tudomásul vették az ítéletet, amely 12. rendű esetében jogerőre emelkedett, a többi vádlott vonatkozásában az ítélet nem jogerős.

A katasztrófa következtében nyolc ember meghalt

A vörösiszapper megismételt elsőfokú tárgyalása tavaly decemberben kezdődött, miután az előző eljárásban a Győri Ítélőtábla 2017. februárban hatályon kívül helyezte a Veszprémi Törvényszék valamennyi vádlottat felmentő határozatát, és új eljárás lefolytatását rendelte el.

A Mal Zrt. Ajka melletti tározójából 2010. október 4-én kiömlő vörösiszap három települést öntött el: Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyt. A katasztrófa következtében nyolc ember meghalt, több mint kétszázan megsérültek, több száz ház pedig lakhatatlanná vált.

Kapcsolódó cikkeink:

Milyen hatással lehet a vörösiszap-katasztrófa a devecseriek egészségére?

Felmentést kértek a védők a vörösiszapperben

Felmentésre tettek indítványt a védők a vörösiszapperben

Mulasztások sorozata vezetett a vörösiszap-katasztrófához?

Nem halványul a vörösiszap-katasztrófa emléke

Nyolc évvel ezelőtt öntötte el a vörösiszap Devecsert és a környező településeket