Véget ért a háromnapos jogászgyűlés Balatonalmádiban

A Miniszterelnökséget vezető miniszter előadásában többek között szólt arról, 2019-2020-ban lesz harminc éve, hogy megtörtént a rendszerváltás, amikor a közjogi intézményrendszer alapintézményei megszülettek és arról, hogy a 2004-es Európai Unióhoz való csatlakozás új feladatokat adott a kormánynak. A bíráskodással, a bírókkal kapcsolatban beszélt a bérek rendezéséről. Gulyás Gergely a bírói fizetéseket méltatlannak nevezte; európai összehasonlításban a bérek a román szinten vannak, de lehet, hogy az alatt, közölte.

A minisztériumban dolgozó közszolgák fizetését is rendezni kell, új bértáblát kialakítani. Példaként említett egy jogi diplomával, felsőfokú angol nyelvvizsgával rendelkező fiatalt, aki bruttó 207 ezer forintot keres. Véleménye szerint a közigazgatás egy területén, az e-közigazgatásban lehet előre lépni, Magyarország európai összehasonlításban rosszul áll ezen a téren. Ha a magyar államigazgatásban lehet spórolni, akkor az az e-közigazgatás, úgy, hogy közben egyszerűvé is teszi az állampolgárok számára saját ügyeik intézését. A program előkészületei megkezdődtek, a ciklus második felére lehet eredményt elérni.

A miniszter beszélt a polgári perrendtartás kérdésének anomáliáiról, működéséről, a kereset benyújtására vonatkozó szabályokról. Át kell tekinteni a polgári perrendtartás gyakorlati tapasztalatait, ennek megfelelően a törvényt módosítani. A Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel kapcsolatban úgy fogalmazott, sokan attól tartottak, hogy a jogi képzést az állam alá rendelik, de ez nem történt meg. Fontos, hogy az egyetemnek megerősödjön a kapcsolata a többi intézmény jogtudományi karával. Az egyetemen jelentős fejlesztésekre, változásokra készülnek.

Polt Péter legfőbb ügyész az Európai Ügyészség hatásairól és következményeiről beszélt. Hangsúlyozta, nincs egyetértés az Európai Unió huszonnyolc tagállama között: huszonkét tagállam vesz részt benne, hat – Svédország, Dánia, Írország, Lengyelország, Egyesült Királyság és Magyarország – jelezte távolmaradását. Magyarországot számos kritika érte emiatt, holott más országok is kimaradnak. Polt Péter vázolta az Európai Ügyészséggel kapcsolatos problémákat: nagy vita volt a szervezeti felépítést és a hatékonyságot illetően is. Alapkérdés, hogy lehet-e jogegységet teremteni az ügyek kezelésében. A legfőbb ügyész szerint erre nem alkalmas ez a rendszer.

A legfőbb ügyész, mint a Jogászgyűlés elnöke zárszavában azt mondta: a háromnapos rendezvény tükröt tart a jogásztársadalom elé, segítséget ad jogalkotónak, jogalkalmazónak. Az előadásokon mindannyian gyarapodtak tudásban.