Világháborús emlékművet avattak Porván

A méltóságteljes ünnepség az emlékműnél a történelmi zászlók fogadásával kezdődött, a MH 54. Veszprém Radarezred katonáinak felvonulásával, a MH veszprémi Légierő Zenekar kíséretében.

Veinperlné Kovács Andrea porvai polgármester megemlékezett elődeikről, akik hosszú éveket töltöttek lövészárokban, elviselve fagyot, hőséget, éhséget, szomjúságot, temetetlen holtakat.

Felidézte a közelmúltban meghalt Penics Ferenc elbeszélését a sisakjában főzött csalánlevesről, amivel éhségét csillapította. Szólt a nagyszámú német ajkú lakosok kitelepítéséről.– Szóljon templomunk harangja minden porvai áldozatért, akik nemzetünkért elszenvedték a háborúk viszon­tagságait, fejezte be köszöntőjét.

Polgárdy Imre, a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke Kovács György honvéd verssorait idézte, aki túlélte a frontot, harctéri naplót vezetett, gondolataival Isonzónál jelképes emléket kívánt állítani társai képzeletbeli, moha lepte sírköveire, névtelen öreg fakeresztjeire.

– A magyar katonákat feláldozták az ország számára semmit sem ígérő, világméretű összecsapásban, embertelen hajszában, a magyarok golgotája a doberdói fennsík. Mi, akik emlékezünk, minden kioltott életet meg kell gyászolnunk, tudatosítva a nemzet veszteségének mértékét, és ahogy Kovács György kérte, imádkozni, könnyet kell ejteni és nem felejteni. Sírok híján szükség van egy helyre, ahol a település hősi halottaira emlékezhet, és a hazatértekért hálát adhat.

Mi, unokák és dédunokák mindent megteszünk, hogy hasonló tragédiák soha ne következzenek be. Ez az emlékhely az életnek üzen, ha felejtünk, és nem törődünk a múlttal, önmagunk ellen vétkezünk, de ahol az emléket féltőn megóvják, ott az élet győz a felejtés felett. Csak annak a nemzetnek van jövője, amely ismeri a feláldozott élet értékét, mondta az elnök.

Az ünnepi avatáson ajándékműsort adott a testvértelepülés, Gyergyócsomafalva Mocorgó néptánccsoportja, verset mondott a megmaradásról az erdélyi csoport táncosa, Lukács Gergő, közreműködött Pej Hanna, Säffer Zoltán plébános atya pedig megszentelte az emlékhelyet.