Egyiptom: újabb tüntetésre készül Kairó

 - Távozni szeretnék az elnöki posztról, de nem tehetem, mert félek, hogy káosz uralkodna el az országon - idézte címlapon pénteken az al-Ahbár című félhivatalos egyiptomi lap Hoszni Mubarakot, aki az ABC amerikai tv-nek nyilatkozott ilyen értelemben. Az elnök egyszersmind tudatta, hogy semmi esetre sem szándékozik távozni az országból.
   
Omar Szuleimán újonnan kinevezett alelnök, aki a kairói tv-nek adott hosszú interjút, egyfelől azt hangoztatta, hogy a "január 25-i mozgalom" - a fiatalok tiltakozó megmozdulásai, amelyeknek közvetlen előzménye a tunéziai "jázminos forradalom" volt - törvényes követeléseken alapult, és a kormány eleget is tett a várakozásoknak. Ilyen intézkedésnek nevezte azt, hogy megtiltották az előző kormány több tagjának, mindenekelőtt Habíb el-Adli volt igazságügy-miniszternek,hogy távozzék az országból, és lefoglalták bankszámláikat.
   
Az alelnök másrészről összeesküvést nevezett meg az események hátteréül, amelyben "külföldiek és arabok" egyaránt részt vettek.
   
Az al-Ahbár tudni vélte pénteken, hogy előző nap a tömegek nem kevesebb, mint 58 "külföldi és arab ügynököt" fogtak el Kairóban és az ország egyéb kormányzóságaiban. A megnevezett szervezetek közös nevezője az iszlám fundamentalizmus: 22-en szöktek meg sajtójelentések szerint a Hezbollah libanoni síita mozgalom tagjai közül egyiptomi börtönükből, a palesztin Hamász tagjai és a Muzulmán Testvériség - nemzeti hovatartozással nem ismertetett - emberei társaságában.
   
Sauki asz-Szajjed jogász professzort idézve az al-Maszri al-Jóm című független kairói újság több lehetséges forgatókönyvet jelölt meg a mostani egyiptomi válság megoldására. Az első az elnök azonnali lemondása, amely esetben a nemzetgyűlés elnöke töltené be az államfői posztot, azzal, hogy az alkotmány értelmében 67 napon belül elnökválasztást tartanak; a második a nemzetgyűlés feloszlatása, az elnöki távozás és a legfelső alkotmánybíróság elnökének kinevezése, amely megoldás azonban alkotmányos űrhöz vezetne az alkotmány módosításához szükséges nemzetgyűlés híján; a harmadik lehetőség abban állna, hogy az elnök alelnökére ruházná jogosultságait, amit, ha szűkre szabott esetekben, de megtehetne; végül a negyedik forgatókönyv az elnök maradása az alkotmány - versenyen alapuló választást jelentő - módosításával egyetemben, amit a professzor "alkotmányilag és gyakorlatilag" a legtisztább megoldásnak vél, kétséges azonban, hogy mennyire számol az utca követeléseivel.

A magyarok nagy része már távozott

Az Egyiptomban tartózkodó magyarok nagy része, tekintettel az itteni feszült helyzetre, távozott az országból, itt bajba jutott magyar állampolgár nincs - közölte péntek délelőtt az MTI-vel Kveck Péter kairói magyar nagykövet.

Egy hete még mintegy 700 magyar volt Egyiptomban, ez a szám azóta a felére apadt, és a hét végén a többiek is elutaznak. Elsősorban Kairóból, Hurgadából és Alexandriából mentek haza a magyarok, s a távozottak vagy 90 százaléka turistaként volt az országban.
A nagykövet elmondta, hogy Egyiptomban mintegy kétszáz fős magyar kolónia tartózkodik, jobbára munkavállalók, vállalkozók és a családtagok. Az ő nagy részük nem tervezi a távozást.