A magyar alkotmányról és jogrendről vitáztak a Princetonon

Scheppele, aki a mintegy 120 fős hallgatóság előtt megtartott fórum házigazdája és moderátora volt, kijelentette, hogy a Magyarországon elfogadott törvények nagy részének az a célja, hogy több cikluson át biztosítsa a jelenlegi kormány hatalmon maradását. A professzornő szerint a 2011-es alaptörvény jobban hasonlít az 1949-es, mint az 1989-es alkotmányra - egyfelől a parlament abszolút fölénybe helyezése, másfelől az ideológiával átszőtt preambuluma miatt.

Paul Krugman Nobel-díjas közgazdász, aki a magyar politikai-jogszabályi változások gazdasági hátterét vázolta, kijelentette, hogy a Magyarországon kialakult gazdasági helyzet a tágan értett európai válság része. Az ugyancsak Princetonban oktató Krugman szerint a magyar állapotok a leginkább a portugálra hasonlítanak, ahol a magángazdaság nincs annyira rossz állapotban, viszont a felelőtlen pénzügypolitika a közszféra eladósodásához vezetett. Rámutatott, hogy Magyarország nem tagja az euróövezetnek, és így a forint leértékelésével ellensúlyozni tudta volna a válság egyes hatásait, de ebben akadályozza, hogy a magánszektor külföldi valutában vett fel kölcsönt és a lakáshitelek nagy része is svájci frankban van.

Krugman kifejtette: a Nemzetközi Valutaalap, az Európai Központi Bank és az Európai Bizottság azzal, hogy feltételekhez köti a Magyarországnak nyújtandó hitelkeret megadását, csak az európai értékeket védelmezi.

Haraszti Miklós, az EBESZ volt sajtószabadság-képviselője elképzelhetőnek vélte, hogy konszolidálódjék az új rendszer Magyarországon, mert a kormány a politikája miatti nemzetközi tiltakozást az ország egésze elleni támadásnak állítja be. Mint mondta, a Fidesz a következő ciklusban már a szavazatok 33 százalékának megszerzésével is blokkolhatja a törvényi változások visszafordítását, s ha nem kapna ennyi voksot, akkor számíthatna a Jobbik támogatására.

Halmai Gábor alkotmányjogász azokat az eszközöket ismertette, amelyeket EU és az Európa Tanács alkalmazhat, hogy kikényszerítse az egyes államoknak az európai jogrenddel való kompatibilitását.

A panelvita kérdés-felelet szakaszában a vitán megjelent amerikai magyarok - akiknek a jelenléte érdekében a Hungarian Lobby/Magyar Érdekszövetség is mozgósította követőit - tiltakoztak, amikor Scheppele arról beszélt, hogy a 400 ezres békemenet részvevőit önkormányzati buszokkal szállították Budapestre. A tiltakozók azt mondták, senki sem kapott pénzt a tüntetésért.

Az amerikai magyarok akkor is nemtetszésüknek adtak hangot, amikor Scheppele arról beszélt, hogy Magyarországon sokan a külföldi bankok célpontjainak érzik magukat és hogy a szélsőjobb azért sürgeti a Magyar Nemzeti Bank megreformálását, mert meg akar szabadulni "a zsidó bankároktól".