Energiafűzet termelnek a Székelyföldön

Az energiafűz (Salix viminalis energo) az egyik olyan energiaforrás, amely hosszú távon felválthatja a hagyományos fűtőanyagokat. A kenderfűznek vagy kosárfűznek nevezett növény előnye, hogy naponta több mint három centimétert növekszik.

A székelyföldi gazdák energiafűz-termése iránt a brassói és a közeli bodzafordulói hőközpont is érdeklődik.

Az Új Magyar Szó című bukaresti napilap pénteki írásából kiderül, hogy az egyik kézdiszentkereszti (Poian) gazda, Domokos Árpád az idén áprilisban hektáronként 14 ezer, húsz centiméteres dugványt ültetett az energiafűzből. A termelő szerint  olyan növényről van szó, amely felválthatja a környéken hagyományos krumplit és búzát.

A dugványok kézi és gépi kapálással és műtrágyázással négy hónap alatt háromméteresre nőttek meg. Domokos Árpád számításai szerint évente hektáronkénti ezer eurós nyereség érhető el fűzültetvényén.

A 30 évig élő fűz terményét a kukoricához hasonlóan gyűjtik be, megőrlik, és azt követően kerülhet a kazánokba tüzelőanyagként. A növény előnye az is, hogy alig egyszázalékos a szén-dioxid-kibocsátása égéskor, és a keletkezett hamut az ültetvényeken trágyázásra lehet használni.

Kovászna megyében, ahol 14 alapítótaggal bejegyezték Románia első egyesületét, amely a bioenergia-terménnyel foglalkozik Green Energy (Zöld Energia) néven, eddig Kézdiszentkereszten kívül még Nyújtódon (Lunga) ültettek energiafűzt, és még legalább három településen tervezik a telepítését, illetve vannak érdeklődők Hargita és Maros megyében is.

A Zöld Energia egyesület azt akarja elérni, hogy időben kiépítse a piacot a termény számára, hogy ne járjanak úgy a gazdák, mint a burgonyával. A krumpliból ugyanis bőven terem a vidéken, de nehéz értékesíteni – mondta el a lapnak Vajda Lajos egyesületi elnök, aki hangsúlyozta, hogy csak Kovászna megyében 12 ezer hektár földterület áll parlagon. Ekkora területen már két város energiaszükségletének megfelelő energiafüzet lehetne ültetni.