EP-választás 2014 külföldön

8:06 Franciaország

Franciaországban megkezdődött vasárnap reggel az európai parlamenti (EP) választás

A 46 millió választásra jogosult uniós állampolgár 74 mandátum sorsáról dönt. A választópolgárok 31 listára szavazhatnak.
Az előrejelzések szerint a két hónappal ezelőtti helyhatósági választásokhoz hasonlóan az EP-választáson is nagyon alacsony, alig 40 százalék körüli lesz a részvételi arány. Az eredmény pedig megerősítheti a hagyományos pártokkal szembeni általános kiábrándultságot, és akár új erőviszonyokat is létrehozhat a belpolitikában. 

A kormányzó Szocialista Párt (PS) megbüntetése a magas munkanélküliség és a stagnáló gazdaság miatt nem kétséges, a kormánypárt 18 százalék körüli eredménnyel csak a harmadik helyre számíthat. 

Az első helyért az ellenzéki jobbközép Népi Mozgalom Uniója (UMP) és a szélsőjobboldali Nemzeti Front (FN) között várható szoros küzdelem, mindkét pártnak sokáig 22-23 százalékos eredményt jeleztek előre a felmérések, a Marine Le Pen vezette FN az utolsó héten viszont már minden közvélemény-kutatás szerint az élen állt csaknem 25 százalékkal. 

Az elmúlt években szalonképesebb arculatot öltő, magát se jobbra, se balra nem soroló FN nem annyira a saját programjával (bevándorlásellenesség, kilépés az eurózónából) kampányolt, hanem az általános Európa-ellenes hangulatot és az eurót érő bírálatokat, valamint a kormány népszerűtlenségét próbálta a maga malmára hajtani. Franciaországban először van esélye az euroszkeptikus pártnak egy választást megnyerni. Öt évvel ezelőtt 6,3 százalékot ért el az FN, a legsikeresebb pedig eddig 1989-ban volt, 11 százalékos eredménnyel.

Az öt évvel ezelőtti EP-választást 28 százalékkal megnyerő UMP, Nicolas Sarkozy előző államfő pártja a politikus visszavonulása óta belső csatározásoktól hangos, nem tud igazán alternatívával szolgálni a baloldallal szemben, amit sikeresen ki is használ a szélsőjobboldal. Marine Le Pen pártjának kimondott célja, hogy vasárnap este Franciaország "elsőszámú" párjává váljon, és átvegye a vezető szerepet az ellenzéki térfélen.  A szavazóhelyiségek többségét 6 órakor zárják, de a nagyvárosokban este 8 óráig járulhatnak a választók az urnákhoz.

8:08 Belgium

Vasárnap reggel nyolckor szerte Belgium-szerte megnyíltak a szavazó helységek. Brüsszel, Vallónia és Flandria polgárai egyszerre döntenek arról, kik képviseljék őket a széles jogkörökkel bíró regionális parlamentekben, a szövetségi törvényhozás alsóházában és az Európai Parlamentben.

Az Európai Parlamentbe Belgium 21 képviselőt küldhet. Közülük tizenkettőt a hollandul beszélő flamandok, nyolcat a franciaajkú vallonok, és egyet a belgiumi német kisebbség választhat meg. A legutolsó közvélemény-kutatási adatok alapján a 12 flamand mandátumért versengő pártok közül a nacionalista Új Flamand Szövetség (N-VA) a legnépszerűbb, amely három mandátumra számíthat. Második az Európai Néppárthoz tartozó Kereszténydemokrata Flamand Párt, amely két EP-képviselői helyre számíthat. A Flamand Liberálisok és Demokraták támogatottsága két mandátumra lehet elegendő, és ugyanilyen eredményre számíthat a flamand és a szövetségi kormánykoalícióban is résztvevő Másik Szocialista Párt (sp.a), valamint a flamand zöldpárt is. Rajtuk kívül még a flamand radikális jobboldal pártja, a Flamand Érdek szerezhet 1 EP-mandátumot.

A 8 vallon EP-mandátum közül hármat szerezhet meg a jelenlegi belga kormánykoalíció legnagyobb pártja, a Szocialista Párt, és két helyre tehet majd szert a szintén kormányon lévő liberális Reformer Mozgalom (MR). Emellett 1-1 EP-mandátumra számíthat a jobbközép Humanista Demokratikus Centrum, a vallon zöldpárt és a baloldali radikális Belga Munkáspárt. A német közösség a felmérés szerint a jobbközép Keresztényszociális Párt jelöltjét juttatná mandátumhoz.

A szövetségi parlament kétkamarás, de a legutóbbi, hatodik államreform értelmében már csak alsóház, a képviselőház tagjait választják közvetlenül. A felsőház, a szenátus tagjainak száma 71-ről 60-ra csökken, akik közül 50-et a regionális és közösségi parlamentek választanak meg, 10-et pedig ez az ötven szenátor. A szövetségi parlament megbízatása négy helyett most már öt évre szól, előre hozott választás esetén pedig az új törvényhozás mandátuma a következő EP-választásig tart. Ez szavatolja, hogy a három választás, a szövetségi, a regionális és az európai parlamenti mindig egybeessen. A választás szempontjából az ország egyáltalán nem egységes, a magyar választásokon alkalmazott országos pártlisták Belgiumban nem léteznek. A francia ajkú Vallóniában és a hollandul beszélő Flandriában más-más pártokra lehet szavazni, és mindegyik pártnak van szövetségi, regionális és európai listája.
A legutóbbi választásokat követően, 2010-ben másfél évig, egészen pontosan 541 napig nem sikerült megalakítani a szövetségi kormányt, és a flamand, valamint a vallon közösség legnagyobb politikai pártjai, a szocialisták és a flamand nacionalisták közötti ellentét arra enged következtetni, hogy a politikai alkufolyamat ismét elhúzódhat.

Azokban a szavazóhelyiségekben, ahol a választópolgárok hagyományos, papír szavazólapon adják le voksaikat, délután kettőkor zárják az urnákat. Ahol pedig elektronikus szavazás van, ott négyig lehet szavazni. A részvétel kötelező.

9:46 Horvátország

Vasárnap reggel megkezdődtek az európai parlamenti (EP-) választások Horvátországban is, ahol a 3,8 millió szavazásra jogosult állampolgár először választja meg teljes mandátumra 11 képviselőjét az Európai Parlamentbe.

A 11 képviselői helyért 25 lista küzd 275 jelölttel, a választópolgárok 6258 helyen adhatják le a szavazataikat Horvátországban, míg 79 helyen külföldön. Az árvíz sújtotta területekre még sokan nem térhettek vissza, ezért számukra lehetővé tették a választást azokon a településeken, ahol épp tartózkodnak. Magyarország zágrábi és eszéki külképviseletén összesen 51 magyar állampolgár jelezte, hogy élni kíván szavazati jogával. A választások törvényességére több mint 6500 megfigyelő felügyel. A nap folyamán kétszer közölnek részvételi adatokat, 11 és 16 órakor.

Horvátországban 2013 áprilisában tartottak EP-választást, mivel az ország 2013. július 1-én lett az Európai Unió tagja. Ekkor a horvát választópolgárok 12 mandátumról dönthettek, eggyel többről, mi a mostani választáson. A tavalyi választáson a Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) vezette szövetség 6 mandátumot szerzett, a Szociáldemokrata Párt (SDP) által vezetett koalíció 5 képviselőt küldhetett az EP-be, míg a Horvát Munkapárt egy képviselői helyet szerzett. Ekkor a választásra jogosultak 21 százaléka élt szavazati jogával.

10:08 Olaszország

Olaszországban is megkezdődött vasárnap reggel az európai parlamenti (EP-) választás, amely egyben belpolitikai tesztnek számít a Matteo Renzi miniszterelnök vezette balközép kormánynak.

A szavazókörökbe este tizenegyig várják a jogosult 49 millió voksolót. A késői urnazárással azok is elmehetnek szavazni, akik a nyári időben a tengerpartokon töltik a vasárnapot. Abruzzo és Piemonte tartományban előre hozott tartományi választásokat is tartanak, ezen kívül több mint négyezer önkormányzatban időközi polgármesteri választásokat. 

Matteo Renzi miniszterelnök, a balközép Demokrata Párt (PD) főtitkára számára az EP-választás a februárban létrejött kormány legitimizációjáról és a megkezdett gazdasági, intézményi reformok folytatásáról szól. Renzi ugyanis választások nélkül, elődje Enrico Letta elmozdításával szerezte meg a miniszterelnöki tisztséget. Matteo Renzi lakóhelyén Toszkánában szavaz. 

Silvio Berlusconi, a jobbközép Hajrá Olaszország (FI) elnöke a Corriere della Sera konzervatív napilap vasárnapi száma szerint "húsz év óta először pártja fennmaradásáért küzd". Berlusconi a szombati kampánycsendben mennyasszonyával, Francesca Pascaléval sétálni ment a milánói dómhoz, ahol úgy nyilatkozott, terhes számára, hogy életében először nem élhet szavazati jogával. Ettől a bíróság idén áprilisban tiltotta el két évre.  Várakozás előzi meg a Genovában szavazó Beppe Grillo vezette 5 Csillag Mozgalom (M5S) eredményét, amely a tavalyi olasz parlamenti választáson a legnagyobb párt lett. 

A felmérések az olasz szavazók 40 százalékos távolmaradását jósolták. A L'Avvenire olasz katolikus napilap a részvételt szorgalmazta hangsúlyozva, hogy a távolmaradás a szavazati jog "elpocsékolása".

14:23 Joseph Daul: Junckert vagy Schulzot kell jelölni az Európai Bizottság elnökének

Joseph Daul, az Európai Néppárt elnöke felszólította az uniós tagországok állam- és kormányfőit, hogy az európai parlamenti (EP-) választás eredményének megfelelően a néppárt vagy az európai szocialisták csúcsjelöltjét, Jean-Claude Junckert vagy Martin Schulzot jelöljék az Európai Bizottság élére.

Joseph Daul a Die Welt című német lap online kiadásában vasárnap idézett nyilatkozatában kiemelte, hogy azt a politikust kell az EU-bizottság élére jelölni, aki "elöl végez" a választáson, "mindegy, hogy az Jean-Claude Juncker vagy Martin Schulz".  "Nem lehet megtenni, hogy bemutatunk a választóknak két csúcsjelöltet, a választás után pedig egy harmadikat varázsolunk elő a kalapból bizottsági elnöknek. Ez a választók becsapása lenne" - mondta az Európai Néppárt elnöke.

A Lisszaboni Szerződés értelmében az Európai Bizottság új elnökét - a portugál néppárti José Manuel Barroso utódját - az EP-választások eredményének figyelembe vételével kell megválasztani. A tagországok állam-, illetve kormányfőit összefogó Európai Tanácsra az a feladat hárul, hogy a választások eredményeire tekintettel személyi javaslatot tegyen a tisztség betöltésére. Az új elnök megválasztása az EP feladata, a testület egyszerű többséggel választja meg a unió végrehajtó intézményének új elnökét.  A nagy európai pártcsaládok a választási kampány kezdete előtt megnevezték a csúcstisztségre általuk jelölt politikust.

Az Európai Tanács tagjai kedd este gyűlnek össze Brüsszelben, hogy áttekintsék az EP-választás kimenetelét. Németországban nem teljesen egyértelmű az európai pártcsaládok csúcsjelölti rendszerének támogatottsága. Angela Merkel német kancellár a választási kampány során nem állt ki nyilvánosan amellett, hogy az Európai Tanács a legtöbb parlamenti helyet megszerző pártcsalád csúcsjelöltjét jelölje a brüsszeli bizottság élére, amiért a Merkel vezette konzervatívok koalíciós partnere, a szociáldemokrata párt (SPD) bírálta is a kancellárt. 

Yasmin Fahimi, az SPD főtitkára a napokban újságíróknak azt mondta, szerinte Merkel arra törekedik, hogy "relativizálja" a csúcsjelölti szisztémát és az EP-választást, és azt a látszatot kelti, mintha ő lenne a "meghatározó szereplő" az Európai Bizottság következő elnökének kiválasztásában. "Ez veszélyes játék, nem demokratikus eljárás és a választók becsapását jelenti" - hangsúlyozta az SPD főtitkára.

Ugyanakkor Merkel egy interjúban leszögezte, hogy a berlini vezetés egységesen képviseli majd Németországot az uniós tisztújítási folyamatban. A koalíciós pártok "egységes német álláspontot dolgoznak ki az uniós vezető tisztségek betöltéséről" - mondta a kancellár a Leipziger Volkszeitungnak a héten adott interjúban. A hét végén több német lap arról írt, hogy a koalíciós pártok - a CDU/CSU konzervatív pártszövetség és az SPD - vezetői már hétfőn elkezdik az egyeztetést.

Az EP-választásokkal csak az első szakasz zárul le az uniós intézmények átfogó megújításának várhatóan hónapokig tartó folyamatában. A brüsszeli bizottság elnöki tisztsége mellett az Európai Tanács elnöki tisztségét is be kell tölteni, ki kell jelölni az EU új kül- és biztonságpolitikai főképviselőjét, és össze kell állítani az új Európai Bizottságot.

17:58 Belga parlamenti választás - Délen a szocialisták, északon a nacionalisták vezetnek

Konsiczky Zoltán, az MTI tudósítója jelenti: Vasárnap délután négy órakor az utolsó szavazóhelyiség is bezárt Belgiumban, az ezt követően a parlamenti választásokról közzétett első eredmények, valamint az exit poll felmérések azt mutatják, hogy az ország hollandul beszélő, északi részében nagy előnnyel vezet a flamand nacionalista Új Flamand Szövetség (N-VA), délen, a franciaajkú Vallóniában pedig a Szocialista Párt (PS) tartja pozícióit.

A vallon választók az RTL-TVI tévécsatorna által készített, a már leszavazott polgárok megkérdezésén alapuló exit poll felmérés szerint 32-33 százalékban szavaztak a balközép Szocialista Pártra, 22-23 százalék voksolt a liberális Reformer Mozgalomra (MR), a harmadik helyet pedig a jobbközép, konzervatív Humanista Demokratikus Centrum (CDH) szerezhette meg, a szavazatok 13,5-14,5 százalékával. A vallon zöldek 10 százalék körül eredményre számíthatnak, míg a baloldali radikális Belga Munkáspárt (PTB) és a jobbközép, konzervatív liberális Néppárt (PP) egyaránt 6,5-6,5 százalékot kaphatott. Belgiumban külön régiót alkot a főváros, ahol az exit poll eredmények szerint a liberális MR lehet a befutó a voksok 23,4 százalékával, kevéssel lemaradva, a szavazatok 22,8 százalékával a PS lehet a második a brüsszeli szavazáson, harmadik pedig a CDH 10,5 százalékos eredménnyel. A fővárosban a PTB és a PP nem szerez várhatóan mandátumot. Brüsszelben 10,4-10,4 százalékot kaphatnak a vallon zöldek és a Franciaajkúak Demokratikus Frontja.

A legnagyobb példányszámú francia nyelvű belga napilap, a Le Soir honlapján közzétett első eredmények tanúsága szerint, a voksok 14,5 százalékának feldolgozását követően Flandriában toronymagasan vezet a régió függetlenségét zászlajára tűző, flamand nacionalista N-VA, amely a jelen állás szerint szavazatok 30,6 százalékát kapta. Őket a jobbközép Kereszténydemokrata Flamand Párt követi (CD&V) 16,5 százalékos eredménnyel, harmadik a Másik Szocialista Párt (sp.a) 12,6 százalékos eredménnyel, majd a Flamand Liberálisok és Demokraták (Open VLD) következnek, a voksok 11,5 százalékával. A szavazatok 8,4 százalékával parlamenti mandátumot szerezhetnek a flamand zöldek és a szélsőjobboldali Flamand Érdek (Vlaams Belang), amely pillanatnyilag 5,2 százalékon áll.

Az országot jelenleg szövetségi szinten hat párti koalíció kormányozza, a flamand és a vallon pártok közül a szociáldemokraták, a liberálisok és a jobbközép, konzervatív pártok a legutóbbi választásokat követően rekordideig, 541 napon át tartó egyezkedés után tudtak megállapodni egymással. A belga sajtó egybehangzóan azon az állásponton van, hogy ha az N-VA-nak sikerül megszereznie Flandriában a voksok több mint 30 százalékát, akkor gyakorlatilag megkerülhetetlen politikai erővé válik.

18:05 Németországban és Romániában a késő délutáni adatok szerint várhatóan többen vesznek részt a vasárnapi európai parlamenti (EP-) választáson, mint a legutóbbi, 2009-es választáson, az első hivatalos adatok a részvételi arány emelkedését mutatták. Más uniós tagállamokból alacsony részvételt jelentettek.

Magyarország mellett 20 uniós tagországban szavaztak vasárnap reggel óta, többek között Németországban, Franciaországban, Spanyolországban, Olaszországban, Ausztriában, Belgiumban, Lengyelországban, Horvátországban és Romániában járulnak az urnák elé a szavazók, hogy megválasszák az európai parlamenti képviselőket. A német szövetségi  választási bizottság délután közölt adatai szerint Németországban 14 óráig a választásra jogosultak 25,6 százaléka voksolt.

A legutóbbi EP-választáson ugyanebben az időpontban csak 20,2 százalékos volt a részvételi arány, és urnazárásig 43,3 százalékra emelkedett. Németország küldi a legtöbb képviselőt az EP-be, a vasárnapi választáson 96 mandátum sorsáról döntenek, ami a 751 tagú parlament több mint 10 százaléka. A képviselői helyekre 25 párt és egyesület 1053 jelöltje pályázik. Hozzájárulhatott a választási részvételi arány emelkedéséhez, hogy vasárnap tíz tartományban önkormányzati választásokat is tartanak, Berlinben pedig népszavazást tartanak arról, hogy építsenek-e lakásokat a 2008-ban bezárt Tempelhof repülőtér kifutópályáinak térségében.
Romániában a 2009-es voksoláshoz képest nőtt az érdeklődés az európai parlamenti (EP-) választások iránt: vasárnap délután 16 óráig a névjegyzékben szereplő több mint 18 millió állampolgár 18,4 százaléka adta le voksát. A legutóbbi választáson ugyanebben az órában az országos részvétel még nem érte el a 15 százalékot.

Romániában helyi idő szerint 7-21 (magyar idő szerint 6-20) óra között tartanak nyitva a szavazóhelyiségek. Az országos részvétel sem a 2009-es, sem a (csatlakozása évében rendezett) 2007-es EP-választáson nem érte el a 30 százalékot: az idei részvétel várhatóan meghaladja ezt az értéket. A romániai szavazók megnövekedett érdeklődése közepette idén már nem lehet arra számítani, hogy az erdélyi magyar részvétel meghaladja az országos átlagot és a magyar közösség így számarányánál magasabb képviselethez jut az EP-ben. Míg 2009-ben hat magyarlakta megyében volt átlagon felüli részvétel délután négykor, most csak háromban: Hargita (21%), Bihar (19%) és Szatmár (18,6%).

Olaszországban rendben zajlott a szavazás. Kora délután még csak a délelőtti részvételi adatok láttak napvilágot, eszerint a szavazók mindössze 16,7 százaléka adta le voksát 12 óráig. Az adatokból kitűnt, hogy délen rendkívül gyér volt a részvétel, az északi tartományokban viszont magasabb. A 16 órás adatok szerint Horvátországban a 3,8 millió szavazásra jogosult polgár 16,45 %-a élt a szavazati jogával, és szavazott a 25 lista valamelyikére az európai parlamenti választásokon.

Ivo Josipovic államfő vasárnap kijelentette; a jövendő 11 európai parlamenti képviselőtől aktív részvételt vár az európai döntéshozatalban és persze a legjobb döntések meghozatalát Horvátország számára. A választópolgárok 6258 helyen adhatják le a szavazataikat Horvátországban, míg 79 helyen külföldön. Az árvíz sújtotta területekre még sokan nem térhettek vissza, ezért számukra lehetővé tették a választást azokon a településeken, ahol épp tartózkodnak. Magyarország zágrábi és eszéki külképviseletén összesen 51 magyar állampolgár jelezte, hogy élni kíván szavazati jogával.

Horvátországban 2013 áprilisában tartottak EP-választást, mivel az ország 2013. július 1-én lett az Európai Unió tagja. Ekkor a horvát választópolgárok 12 mandátumról dönthettek, eggyel többről, mi a mostani választáson. A tavalyi választáson a Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) vezette szövetség 6 mandátumot szerzett, a Szociáldemokrata Párt (SDP) által vezetett koalíció 5 képviselőt küldhetett az EP-be, míg a Horvát Munkapárt egy képviselői helyet szerzett. Ekkor a választásra jogosultak 21 százaléka élt szavazati jogával.

Rendben folyik a szavazás Szlovéniában, habár péntek éjfél óta 30 kampánycsend sértési esetet jelentettek be a hatóságoknak. 
Vasárnap 11 óráig a több mint 1,7 millió választásra jogosult állampolgár 8,29 százaléka járult az urnák - közölte a szlovén nemzeti választási bizottság. A legtöbben Ljubljanában, és a fővárostól 20 kilométerre északra fekvő Kranjban voksoltak. Az előrejelzések a 2004-es és a 2009-es voksoláshoz hasonlóan alacsony, 28 százalék körüli részvételi arányt jósolnak. A szlovének egyébként 118 jelölt közül választhatják ki azt a nyolcat, aki a következő öt évben az uniós parlamentben az országot képviselheti. Elemzők szerint viszont az EP-választást a politikusok inkább az előre hozott választások főpróbájának tekintik, és az eredmények tükrébe lesz még idejük arra, hogy a júliusra tervezett parlamenti választásokra felkészüljenek.

20:10 A szélsőjobboldali euroszkeptikus Nemzeti Front (FN) végzett az élen 25 százalékkal a vasárnapi európai parlamenti választáson Franciaországban az első előrejelzések szerint.

21:17 EP-választás - Marine Le Pen a francia nemzetgyűlés feloszlatását követeli

A francia nemzetgyűlés feloszlatását és az arányos választási rendszer bevezetésével új választások kiírását kérte vasárnap a köztársasági elnöktől Marine Le Pen, a szélsőjobboldali euroszkeptikus Nemzeti Front elnöke, miután az első becslések szerint pártja 25 százalékos eredménnyel jelentős győzelmet aratott az európai parlamenti választásokon.

"Mi mást tehet (Francois Hollande államfő), mint hogy a néphez fordul, bevezeti az arányos rendszert azért, hogy minden franciának legyen képviselete (a nemzetgyűlésben) és új választásokat ír ki?" - hangsúlyozta Le Pen. (A parlamenti választásokon jelenleg csak egyéni képviselőkre lehet szavazni.)

A kormányzó szocialisták részéről Laurent Fabius külügyminiszter, valamint Jean-Francois Copé, az ellenzéki jobbközép Népi Mozgalom Uniójának vezetője is azonnal visszautasította a felhívást.

21:43 Ausztriában és Cipruson is a konzervatívok nyertek - végeredmény

Ausztriában a jobbközép irányzatú Osztrák Néppárt győzött az európai parlamenti választásokon, de a szélsőjobb komoly előretörést ért el, s a harmadik helyre került a már kiszivárgott végleges eredmények szerint. Cipruson szintén ismert már a végeredmény: eszerint az uniópárti konzervatív párt, a Demokratikus Tömörülés (DISY) lett az első, 37,78 százalékkal.

Ausztriában az Osztrák Néppárt (ÖVP) 27,3 százalékot szerzett (2,7 százalékkal kevesebbet, mint 2009-ben), s mögötte a második helyen az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) végzett 24,2 százalékkal, azaz szavazatait az öt évvel ezelőttihez képest 0,5 százalékkal bővítve. Ez a két párt jelenleg kormánykoalícióban irányítja Ausztriát. A populista, euroszkeptikus (sokak által szélsőjobboldalinak mondott) Osztrák Szabadságpárt a harmadik helyen végzett, 20,5 százalékkal - jelentősen bővítve szavazatarányát, hiszen 2009-ben még csak 12,7 százalékot ért el. Ugyanakkor a szélsőjobb sikerét egy kicsit árnyalja, hogy egy másik szélsőjobboldali párt, az FPÖ-ből korábban kivált BZÖ ezúttal mindössze 0,5 százalékot ért el.

A Zöldek több mint 4 százalékot erősödtek, s 14 százalékot értek el. A liberális NEOS 8,5 százalékot szerzett, s ezzel 1 képviselői helye lesz az Európai Parlamentben. Az Ausztriának jutó 18 mandátumból egyébként az ÖVP 5-öt vagy 6-ot szerzett, az SPÖ 5-öt, az FPÖ 4-et, a Zöldek pedig 2-t vagy 3-at. Cipruson a Demokratikus Tömörülés (DISY) 37,78 százaléka 2 mandátumot ér, míg a második helyre került kommunista Ciprusi Dolgozó Nép Haladó Pártja (AKEL) 26,87 százalékot kapott, s szintén 2 képviselőt küldhet Strasbourgba. A jobbközép Demokrata Párt (DIKO) 10,85 százalékot, a szocialista Egyesült Demokraták pedig 8 százalékot kapott: mindkét párt egy-egy képviselőt küldhet az Európai Parlamentbe.

21:47 Az ellenzéki szocialisták győztek Portugáliában az előrejelzések szerint

Az ellenzéki szocialisták győzelmét hozták az európai parlamenti választások Portugáliában vasárnap az urnazárás után nyilvánosságra hozott előrejelzések szerint.

A Szocialista Párt a becslések szerint 30-36 százalékhoz jutott az ibériai országban, amely Magyarországhoz hasonlóan 21 képviselőt küldhet az EP-be. Az ellenzéki pártot ez az eredmény 6-9 mandátum betöltésére jogosítja fel. A kormányzó koalíció, a Szociáldemokrata Párt és a konzervatív Demokratikus és Szociális Központ (CDS-PP) 25-29 százalékot szerzett, ez 6-8 képviselői pozíciót jelent.

Két képviselői helyet nyerhet egy új erő, a Föld Pártja (MPT), amely 7 százalék körüli voksot kapott. A kommunisták és Zöldek koalíciója 12-15 százalékkal 3-4 mandátumra számíthat. Legalább egy képviselői helyet elnyert a Baloldali Blokk is 5-7 százaléknyi szavazatmennyiséggel. Ha a tényleges eredmények megerősítik a prognózisokat, az jelentős visszalépést jelenthet Pedro Passos Coelho miniszterelnök kormánya számára másfél évvel a jövő őszre tervezett általános választás előtt.

22:05 Átlagosan 43,11 százalékos volt a részvétel az európai parlamenti választásokon - jelentették be vasárnap este Brüsszelben.

22:40 EP-választás 2014 - Részvételi arányok tagállamonként

23:17 Exit poll: a kormánypárt az élen Olaszországban

A Matteo Renzi miniszterelnök vezette balközép Demokrata Párt (PD)  végzett az élen a vasárnapi európai parlamenti választáson Olaszországban az urnák lezárása után közölt első előrejelzések szerint.

Harminc százalék körüli vagy e feletti eredményt tulajdonítanak a kormánykoalíciót vezető PD-nek. Az exit poll adatok szerint a balközép mögött a Beppe Grillo vezette ellenzéki 5 Csillag Mozgalom (M5S) áll. Harmadikként a Silvio Berlusconi vezette Hajrá Olaszországot (FI) tüntetik fel, melynek eredménye jelentősen elmaradna az előző két pártétól. Az exit poll adatokat Olaszországban a pártok óvatosan fogadták és egyelőre nem kommentálták, miután a 2013-as olasz parlamenti választásokon valótlannak bizonyultak.

23:22 A kormánykoalíciós Igen (ANO) nyert Csehországban

A kormánykoalícióhoz tartozó Igen (ANO) mozgalom nyerte az EP-választást Csehországban 16,13 százalékkal, ami négy mandátumot jelent - közölte a cseh statisztikai hivatal.

Ugyancsak négy EP-képviselői mandátumot szerzett az ellenzéki TOP 09 (15,95) és a kormánykoalíciós CSSD (14,17). Az ellenzéki kommunisták és a kereszténydemokraták három-három, a polgári demokraták két, míg a Szabad Polgárok Pártja egy mandátumot szerzett. A választási részvétel 18,2 százalékos volt, az eddigi három csehországi EP-választás közül a legalacsonyabb.

23:31 Szlovákiában Fico pártja nyert, az MKP és a Most-Híd egy-egy mandátumot szerzett

A Robert Fico vezette kormánypárt, a baloldali Irány-Szociáldemokrácia nyerte az európai parlamenti (EP-) választásokat Szlovákiában, a Magyar Közösség Pártja (MKP) és a Most-Híd szlovák-magyar vegyespárt egy-egy mandátumot szerzett - derült ki a voksolás vasárnap nyilvánosságra hozott hivatalos végeredményeiből.

A szombaton rekordalacsony, 13,05 százalékos részvétel mellett tartott választáson az Irány-Szociáldemokrácia az érvényes voksok 24,09 százalékát szerezte meg, ami Robert Fico pártjának 4 EP-mandátum megszerzésére volt elég. Ez eggyel kevesebb, mint amennyivel a párt jelenleg rendelkezik. Túllépte az 5 százalékos parlamentbe jutási küszöböt Berényi József pártja, az MKP, amely a voksok 6,53 százalékát megszerezve jobb eredményt ért el, mint a Bugár Béla vezette Most-Híd szlovák-magyar vegyespárt, amelyre a választók 5,83 százaléka voksolt. Az eredmény mindkét párt számára egy-egy mandátumot jelent, az MKP listájáról Csáky Pál a felvidéki magyar párt listavezetője, a Most-Híd részéről Nagy József a pártlista második helyezettje jutott Brüsszelbe.

23:38 Az Európai Néppárt a legerősebb frakció

Kárpáti János, az MTI tudósítója jelenti:

A jobbközép, kereszténydemokrata irányzatú pártokat tömörítő Európai Néppárté (EPP) lesz a legerősebb frakció az Európai Parlamentben a vasárnap késő este Brüsszelben közzétett előrejelzés szerint.

Az EPP - mint az előrejelzésből kitűnt - az EP-választásokon a szavazatok 28,1 százalékát kapta, és ennek nyomán 211 mandátummal rendelkezik majd a 751 fős EP-ben. A néppártiak 2009-ben még 35,77 százalékos szavazatarányt értek el, ahhoz képest tehát most tetemes a veszteségük, de így is az élen maradtak. Az Európai Szocialisták Pártja az előrejelzés szerint a voksok 25,7 százalékával 193 mandátumhoz jutott az új parlamentben. Ezzel a választási eredménnyel egyelőre nyitott maradt az a kérdés, hogy ki lehet az Európai Bizottság következő elnöke, de mindenképpen megnőttek a néppárti Jean-Claude Juncker esélyei. A harmadik legnagyobb erőt a liberálisok alkotják, akik 9,85 százalékos szavazataránnyal 74 mandátumot szereztek. A negyedik helyen 7,72 százalékkal, 58 mandátummal a zöldek, az ötödiken pedig 6,26 százalékkal, 47 mandátummal a radikális baloldaliak végeztek.

A konzervatívok 5,19 százalékkal 39 helyet, a Szabadság és Demokrácia Európája nevű frakció pedig 4,39 százalékkal 33 helyet szerzett az Európai Parlamentben. A független EP-képviselők száma 40, azon újonnan megválasztott képviselőké pedig, akiknek a pártja egyetlen frakció pártcsaládjához sem tartozik, 56 lesz. Az első gyorsmérleg alapján - és nem teljesen egyöntetű besorolási kritériumrendszer szerint - az erőteljesen jobboldalinak minősíthető pártok összesen 18 százalékos szavazatarányt értek el. Ezen az eredményen belül súlyában kiemelkedik a francia Nemzeti Front 25 százalékos eredménye.