EU-csúcs - szabad az út a Lisszaboni Szerződés előtt

Klaus eredetileg arra hivatkozva követelte a mentességet, hogy annak hiányában a második világháború után a Benes-dekrétumok alapján Csehszlovákiából elűzött szudétanémetek leszármazottai kártérítési igényekkel léphetnének fel. Végül azonban az elfogadott uniós szövegben semmilyen utalás nincs a Benes-dekrétumokra.

A cseh mentességet az a jegyzőkönyv tartalmazza, amelyet az uniós tagállamok akkor fognak ratifikálni, amikor egy újabb ország EU-taggá válásáról szóló dokumentum - vélhetőleg a horvát csatlakozási szerződés - egyébként is a tagállamok elé kerül ratifikálásra. A jegyzőkönyv a ratifikálással válik majd jogilag kötelező érvényűvé.

Az EU-csúcson kidolgozott nyilatkozat szerint a tagállamok eltökéltek abban, hogy a Lisszaboni Szerződés még ez év vége előtt életbe lépjen. Ehhez arra van szükség, hogy a szerződést mind a 27 tagállam a saját jogrendje szerint ratifikálja, amivel már csak Csehország adós.

A csúcstalálkozó résztvevői a csehek megnyugtatására leszögezték, hogy azok a kérdések, amelyekben a Lisszaboni Szerződés nem ruházza át az illetékességet az unióra, a tagállamok illetékességi körében maradnak.

Korábban már az alapjogi charta hatálya alóli mentességet vívott ki magának Lengyelország és Nagy-Britannia. A Cseh Köztársaságot e két állam mellett említi meg a később ratifikálandó, most kidolgozott jegyzőkönyvszöveg.

A cseh mentességre tett uniós ígéret olyan tartalmú, amely kielégíti a kérdéssel kapcsolatban megfogalmazott mindhárom fontos magyar követelményt - mondta Bajnai Gordon miniszterelnök a csúcstalálkozó után tartott sajtótájékoztatóján.

Mint kifejtette, Magyarország semmi olyan megoldást nem tartott volna elfogadhatónak, amely a csehszlovákiai németek és magyarok második világháború utáni jogfosztását jelentő Benes-dekrétumokra hivatkozik, vagy azoknak bármilyen utólagos legitimációját teszi lehetővé. Emellett Budapest számára csak olyan megoldás jöhetett szóba, amely a magyarság szempontjából fontos országokban "nem csorbítja az ott élők emberi jogi védettségét, amit egyébként az európai alapjogi charta biztosít". Végezetül a magyar kormány azt akarta elérni, hogy lépjen minél előbb életbe a Lisszaboni Szerződés, mert "Európa és benne Magyarország alapvető érdeke, hogy végre működőképes irányítási rendszere legyen Európának".

A miniszterelnök megfogalmazása szerint német-osztrák-magyar közös fellépéssel, "leginkább magyar nyomásra" sikerült világossá tenni, hogy a Lisszaboni Szerződésnek nincs semmi köze a Benes-dekrétumokhoz.

Egyfelől a Benes-dekrétumok "fájdalmas múltunk részét" képezik, és a Lisszaboni Szerződés "semmilyen utólagos legitimációt, igazolást, hivatkozási alapot nem teremt a Benes-dekrétumok vitatott 13 passzusa vonatkozásában". Másfelől - fejtette ki a miniszterelnök - a Lisszaboni Szerződés megakadályozza, hogy a jövőben bármikor olyan helyzet állhasson elő Európában, mint amilyen a Benes-dekrétumok nyomán annak idején előállt. Ez utóbbi szempont nagyon fontos többek közt a szlovákiai magyarok számára, ezért is üdvözölte a magyar fél, hogy Szlovákia végül nem kérte a mentességet az alapjogi charta hatálya alól.

A Fidesz nem fogja megszavazni, ha előterjesztik ratifikációra a cseh mentességről szóló uniós ígéretet - közölte ezzel szemben az Európai Parlament fideszes delegációjának vezetője. A magyar kormány - mondta Szájer József - nem tett eleget annak a felszólításnak, hogy utasítsa el a cseh államfő követelését, és "beállt azok sorába, akik megtagadják a jogegyenlőséget". A fideszes politikus "az emberi jogok ügyének vereségeként" értékelte az uniós csúcstalálkozón született döntést.

Szerinte az, hogy az alapvető emberi jogok chartájának a hatálya - korábbi döntés értelmében - nem fog vonatkozni Lengyelországra és Nagy-Britanniára sem, szintén sérti az emberi jogokat és a jogegyenlőség elvét, de magyar szempontból más megítélés alá esik, mint a Cseh Köztársaság mentessége. Ez utóbbi esetben ugyanis a hatály alóli kivétel - mondta Szájer József - közvetett módon mentességet ad a cseheknek a kollektív bűnösség elvét alkalmazó Benes-dekrétumok alapján elkövetett jogsértések jogi következményei alól.

Miután a cseh ratifikációt minden jel szerint sikerült biztosítani, rendkívüli EU-csúcstalálkozót tartanak novemberben, hogy megvitassák, kik foglalják el a vezető uniós tisztségeket - egyfelől az új összetételű Európai Bizottság biztosi posztjait, másfelől a Lisszaboni Szerződés által létrehozandó két új posztot, az Európai Tanács elnökének, illetve az uniós diplomáciai apparátussal megerősített külügyi főképviselőnek a székét.

Nicolas Sarkozy francia köztársasági elnök azt mondta, hogy a Lisszaboni Szerződés december elsején hatályba léphet. Ennek az a feltétele, hogy a cseh alkotmánybíróság gyorsan kimondja az uniós reformszerződés összeegyeztethetőségét a cseh alkotmánnyal - a testület jövő kedden ül össze a témában -, Klaus pedig valóban aláírja a cseh ratifikációs okmányokat.

Az Európai Tanács két és fél évre megválasztandó elnökének a tisztségéről már lázasan folynak a találgatások Brüsszelben. Nicolas Sarkozy francia elnök erről pénteken annyit mondott, hogy Párizs és Berlin közös jelöltet fog állítani.