Iráni miniszter: a CIA pénzelte a tüntetőket

Szadek Mahszuli belügyminiszter a Farsz hírügynökség szerint kijelentette, hogy Nagy-Britannia, az Egyesült Államok és a "cionista rezsim" (vagyis Izrael) áll a lázongás hétterében.

Mahszuli szerint sok tüntető kapcsolatban állt az Egyesült Államokkal, a CIA-val és a Mudzsahedin Halk iráni emigráns ellenzéki fegyveres szervezettel, s pénzügyi segítséget kaptak tőlük.

A június 12-i iráni elnökválasztáson a hivatalos eredmény szerint Mahmúd Ahmadinezsád ultrakonzervatív államfő győzött nagy fölénnyel. Fő vetélytársa, a vesztes Mir Hoszein Muszavi mérsékelt ellenzéki jelölt szerint Ahmadinezsád csalással győzött, ezért az eredmény érvénytelenítését és új választásokat kiírását követeli.

A június 13-i eredményhirdetés után Muszavi hívei tüntetni kezdtek Teheránban. A megmozdulásokon a hivatalos adatok szerint 17 ember meghalt, több mint százan megsebesültek. A rendőrség több száz embert vett őrizetbe. A tüntetések példátlan méreteket öltöttek az iráni sah uralmát megdöntő, s az iszlám köztársaságot létrehozó 1979-es iszlám forradalom óta. Teheránban hétfő óta nem volt tüntetés, a helyzet szerdán nyugodtnak tűnt.

Az iráni kormány az elmúlt napokban mindazonáltal többször a tüntetők támogatásával vádolt meg nyugati országokat, amit ez utóbbiak cáfoltak. Barack Obama amerikai elnök kedden maga is keményebb hangot ütött meg Teheránnal szemben, úgy vélvén, hogy "komoly kérdések" merülnek fel Ahmadinezsád győzelmének törvényes voltát illetően.

Az iráni hatóságok nem engednek a tüntetőknek

Az ajatolláh parlamenti képviselőkkel tartott találkozóján emlékeztetett arra, hogy az ellenzék szerint elcsalt elnökválasztások miatt kirobbant utcai megmozdulások során az iráni törvények alkalmazását szorgalmazta és ezt teszi a jövőben is. "Sem a rendszer, sem  a nép nem enged az erőszaknak" - tette hozzá Hamenei, akinek szavait az állami tévé idézte.

Közben az iráni belügyminisztérium bejelentette: nem adott engedélyt a csütörtökre tervezett tiltakozó gyűlésekre, amelyeken  megemlékeznének az elmúlt napok összecsapásainak halálos áldozatairól. Mahmúd Ahmadinezsád, a hivatalosan újraválasztott elnök kihívói, Mir Hoszein Muszavi volt kormányfő és Mehdi Karubi, valamint Hoszein Ali Montazeri nagyajatolláh egyaránt három napos gyászra szólították fel az irániakat. Montazerit az egykori az iszlám forradalom vezetője, Khomeini ajatolláh utódának tekintették, de kegyvesztett lett még Khomeini 1989-ben bekövetkezett halála előtt és évekig házi őrizetben volt Kum síita szent városban.

Muszavi felesége, Zahra Rahnavard férje honlapján a tüntetések idején letartóztatottak azonnali szabadon bocsátását követelte és bírálta azt az intézkedést, hogy fegyveresek egységeket küldtek Teherán utcáira.

Irán fontolóra vette, hogy  alacsonyabb szintre szállítja le a Nagy-Britanniához fűződő diplomáciai kapcsolatait -  közölte az ISAN hírügynökséggel Manusehr Mottaki iráni külügyminiszter. Az elmúlt napokban két brit diplomatát utasítottak ki Iránból, és London válaszlépésként ugyancsak távozásra szólított fel két iráni diplomatát. Mottaki vasárnap azzal vádolta Nagy-Britanniát, hogy összeesküvést szervezett a június 12-i választások ellen és hogy szerepe volt az azt követő rendzavarásokban is. A külügyminisztérium Ban Ki Mun ENSZ-főtitkárt is beavatkozással vádolta meg, amelyet "bizonyos hatalmak hatására tett".

Golamhoszein Mohszeni-Edzsei iráni titkosszolgálati miniszter a FARSZ hírügynökség  jelentése szerint csütörtökön arról számolt be,  hogy több, "brit útlevéllel rendelkező" személynek is  köze volt a zavargásokhoz és hogy "letartóztatták egy olyan csoport tagjait, akik a választások előtt érkeztek Iránba és egyikük, újságírói álca alatt információkat gyűjtött."