2012.04.18. 12:14
Nem hozott fordulatot az ENSZ és Észak-Korea vitája a rakétakísérletről
Csoma Mózes, az Eötvös Loránd Tudományegyetem koreai tanszékének helyettes vezetője szerint nem volt meglepő, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) elítélte Észak-Korea nagy hatótávolságú rakétával végrehajtott kísérletét, ahogyan az sem, hogy Phenjan erre az atom- és rakétakísérletekre vállalt moratórium visszavonásával reagált.
A szakértő az MTI-nek szerdán úgy nyilatkozott, "a hasonló provokatív észak-koreai lépéseket" már korábban is a nemzetközi közösség retorziója, szankciók követték, és jelenleg is több ilyen intézkedés van érvényben az ázsiai országgal szemben. Ezeknek "a hatékonyága azonban megkérdőjelezhető", hiszen Észak-Korea politikai és gazdasági szempontból elszigetelt ország, a büntető intézkedések főleg a lakosságot sújtják - mutatott rá.
Mint mondta, az ország döntéshozói kivételezett helyzetben vannak, őket leginkább az az intézkedés érintette érzékenyen, amikor 2006-ban az Egyesült Államok befagyasztotta az észak-koreai magánszemélyek külföldi bankszámláit, jelenleg azonban ilyen lépésről nincs szó. A szankciók elsősorban kereskedelmi korlátozásokat, bizonyos termékek importtilalmát jelentik, de nem érintik például Észak- és Dél-Korea gazdasági együttműködését, közös üzleti vállalkozásaikat - tette hozzá.
Csoma Mózes kiemelte, Phenjan a most visszavont önkéntes moratóriumot másfél hónapja jelentette be, és kérdéses, mennyire voltak komolyak a szándékai ezzel a lépéssel, amelyhez hasonló vállalást korábban többször is tett, például 2001-ben. Véleménye szerint az ilyen intézkedésekkel - ahogyan a múlt pénteki rakétaindítással is - Észak-Korea célja egyrészt az, hogy más országok kizárásával kétoldalú tárgyalásokat folytathasson az Egyesült Államokkal - mivel Washingtont tekinti a vele szemben álló "fő hadviselő félnek" -, másrészt pedig az, hogy felhívja magára a nemzetközi közösség figyelmét.
Mint kifejtette, Észak-Korea azt akarja bebizonyítani, hogy a gazdasági és ellátási nehézségek ellenére is nagy fejlődést ért el, hiszen műhold felbocsátására is képes.
Észak-Korea múlt pénteken fellőtte nagy hatótávolságú rakétáját, amellyel állítása szerint műholdat kívánt a világűrbe juttatni, de kudarcot vallott: a rakéta nem sokkal a felbocsátás után a tengerbe zuhant.
A szakértő szerint nehéz megjósolni a BT nyilatkozatának és a visszavont moratóriumnak a következményeit, hiszen a nemzetközi közösségnek "minimális a rálátása" az észak-koreai rezsim belső működésére, annak megítélésénél a hivatalos forrásokon túl elsősorban kínai és dél-koreai, valamint az észak-koreai disszidensektől származó információkra támaszkodhat.
Mint mondta, a rezsimet nem egyszemélyes döntésekkel irányítja Kim Dzsong Un, hanem Kim Dzsong Il tavaly decemberi halálát követően testületi vezetés jött létre az országban. A helyi nomenklatúrában ráadásul feltételezhetően törésvonal is húzódik: az egyik oldalon a főleg a hadsereghez kötődő konzervatívok állnak, akik az erődemonstráció, így az esetleges további rakéta- és nukleáris kísérletek hívei, a másikon pedig a technokraták, a pártapparátus tagjai, akik nyitottabbak a nemzetközi kapcsolatépítésre és a gazdasági együttműködésre.
