Több mint 4 millió depressziós beteg Németországban

Szakértők vélekedése szerint a tényleges szám azonban ennek duplája, mintegy 8 millió lehet, a depressziósok mintegy fele ugyanis egyszerűen nem mer és nem is akar elmenni orvoshoz. Ennek kapcsán az idézett szakértők csütörtökön rámutattak: valójában egy gyors ütemben terjedő, de előszeretettel eltitkolt népbetegségről van szó. Ráadásul - mint azt a müncheni Max Planck Pszichiátriai Intézet igazgatója nyilatkozta - "külön kategóriát" jelentenek azok, akiknek az örökölhetőség vagy más okok miatt "csak" hajlamuk van a betegségre. Florian Holsboer professzor szerint ők is veszélyeztetettek.
   
Az egészségügyi minisztérium hivatalos nyilvántartása szerint az akut depressziós betegek száma 4 millió fölött van. Az illetékesek szerint a nők gyakrabban betegszenek meg depresszióban, mint a férfiak, utóbbiak körében azonban jóval gyakoribb a depresszió miatt elkövetett öngyilkosság.
   
A szakértők szerint különböző génvariációk növelik a depresszió kockázatát,  a kiváltó okot azonban gyerekkori "élmények", illetve különféle sorscsapások jelenthetik.  Mindennek ellenére a tényleges okok feltáratlanok, és ennek megfelelően a diagnózis és a terápia is nehéz. Sok beteg nem csupán vagy nem  elsősorban búskomorságban, illetve levertségben szenved, hanem sokkal inkább testi, fizikai panaszai vannak, mint például gyomor-, fej- és hátfájás.
   
A hamburgi egyetemi klinika pszichoszociális orvosi központjának vezetője szerint ugyanakkor az elmúlt időszakban javultak a depresszió kezelésének lehetőségei. Dieter Naber szerint akut esetekben a különböző antidepresszánsok rendkívül hatékonyak lehetnek, és mellékhatásaik sem olyan kellemetlenek, mint korábban.
   
Különösen a férfiak azok azonban, akik felettébb nehezen veszik igénybe az orvosi segítséget. Ez is magyarázza, hogy körükben - a kezeletlen depresszió miatt - magasabb az öngyilkossági kísérletek és az öngyilkosságok veszélye. A súlyos depresszióban szenvedők ugyanakkor - nemtől függetlenül - szinte száz százalékban gondolnak az öngyilkosságra.
   
A mai társadalmi követelmények, a könyörtelen verseny, illetve a maximális teljesítmény, az állandó bizonyítás kényszere a szakértők szerint kedveznek a depresszió kialakulásának. A kudarctól való félelem ugyanis sok esetben éppen nem ösztönző, hanem ellentétes hatást válthat ki. Ahogy ez Robert Enke esetében is történt.
   
Azaz a jövőben a depresszió elleni harc érdekében az orvosoknak, a gyógyszereknek, a pszichoterápiának és nem utolsósorban az egymásra való odafigyelésnek még nagyobb szerepe lesz.