Új halálos vírus Afrikából!

A Lujónak elnevezett vírus tavaly ősszel öt embert fertőzött meg Zambiában és a Dél-Afrikában. Négyen meghaltak közülük, az ötödik feltehetően az orvosok által ajánlott gyógyszereknek köszönhetően túlélte a fertőzést.

"Még nem világos, miként fertőződött meg az első személy, ám azt tudjuk, hogy a kórokozó egy rágcsálókban élő víruscsaládból származik" - mondta Ian Lipkin, a Columbia Egyetem járványtani szakembere, a vírus egyik felfedezője.

Lipkin és munkatársai a rendkívül agresszívnek minősített vírusról a PLoS Pathogens című internetes tudományos portálon számoltak be (www.plospathogens.org/home.action). A járvány tavaly szeptemberben jelent meg, amikor egy utazási iroda ügynöke - aki a zambiai Lusakában élt - megbetegedett, és állapota gyorsan romlott. A nőt repülővel átszállították a dél-afrikai Johannesburgba, ahol azonban meghalt. A vírus Lujo elnevezése Lusaka és Johannesburg városára utal.

A szakértők úgy vélik, hogy a kórokozó testnedvekkel terjedt tovább. A beteg nőt kezelő mentős is megfertőződött, majd meghalt, sőt három további egészségügyi dolgozó is elkapta a betegséget. Az Afrikában vizsgálódó szakemberek először Ebolának hitték a hasonló tünetek miatt. Lefolyása során a magas lázat rohamok, majd kómás állapot követi, időnként vérzések keletkeznek az injekciók helyén, végül a szervezet teljesen összeomlik.

Az áldozatok véréből és májából nyert genetikai mintákat a New York-i Columbia Egyetemen és az Egyesült Államok atlantai székhelyű járványügyi központjában (CDC) elemezték. A kutatók megállapították, hogy a kórokozó az adenovírusok családjába tartozik, és a szintén afrikai Lassa-láz távoli rokona. Utóbbi fertőzöttjeinél alkalmazzák a ribavirin elnevezésű szert, ezt kapta az egyetlen életben maradt Lujo-beteg is, ám nem egyértelmű, hogy ez mentette-e meg életét.

"Ez nem olyan vírus, mint az influenza, amely széles körben terjedhet" - hangsúlyozta Anthony Fauci, az amerikai Allergia és Fertőző Betegségek Nemzeti Intézetének igazgatója, arra utalva, hogy a vírus nem cseppfertőzéssel, hanem testnedvekkel terjed. Szerinte az eset inkább arra jó példa, hogy a korszerű genetikai szekvenáló (génszakaszokat azonosító) módszerekkel a vírus azonosítása napok alatt megtörténik.

A tanulmányt Fauci intézete mellett az amerikai Nemzeti Szív-, Tüdő- és Vérintézet, valamint a Google is támogatta.
(MTI)