Van-e realitása a magyar autonómiának Kárpátalján?

Az újság Mihajlo Ljaskót, a beregszászi járási állami közigazgatási hivatal elnökhelyettesét kérdezte arról, hogy valóban úgy érezhető-e Kárpátalján, hogy valamiféle magyar hatalomátvétel készül. Válaszában a tisztségviselő leszögezte, hogy badarság a hatalomátvétel emlegetése, hiszen a történelem viharai következtében Kárpátalján, de főleg a Beregszászi járásban jelentős számú magyar népesség él, de ők soha nem szítottak ellentéteket. Mint kifejtette, az beszél revizionizmusról és efféle sületlenségekről, aki szeretné tönkretenni a békés együttélés hagyományait.

A lap felvetésére, hogy egyes helyi ukrán vélemények szerint a magyar revizionisták első lépése Berehovo átnevezése Beregszásszá, Ljasko elmondta: szerinte ragaszkodni kell a történelmi múlthoz, s a névváltoztatás akkor is indokolt lenne, ha a városban már egyetlen magyar sem élne. Attól semmivel sem lesz kevesebb az ukrán nyelv, a nép  vagy a történelem, ha ezt a kisvárost Beregszásznak fogják hívni, sokan egyébként is ezt a megnevezést használják – tette hozzá.

A kárpátaljai magyar autonómia realitását firtató kérdésre a helyettes járási vezető azt válaszolta, hogy nem hisz az ukrán alkotmány által nem tiltott autonómiában, szerinte sem a magyarok, sem más Kárpátalján élő nemzetiség nem tarthat igényt ilyen önállósodásra sem regionális, sem megyei szinten. Mint kifejtette, érti a magyar kormány ilyen irányú törekvéseit, de – úgy vélte – a kárpátaljai magyar autonómiának nincs értelme, szerinte ugyanis a Krím-félsziget autonómiája sem járt sok pozitívummal.