<u>A színészek is becsülik</u>

Aki megnéz egy színházi előadást, természetesnek veszi, hogy a szereplők egy része elnyűtt, kopott, szakadozott ruhákat visel, míg mások pazar kiállítású, gazdagon díszített jelmezekben pompáznak. Azon valószínűleg kevesen tűnődnek el, hogyan születnek ezek a ruhadarabok. 

Gondoljunk csak a színház egyik idei produkciójára, az Indul a bakterház címűre: a rongyos jelmezek valójában vadonatújak, erre az előadásra vásárolták, varrták az anyagot, a színház patinázóműhelyében rongyolták, koszolták le azokat.

A jelmezpatinázás, jelmezmegmunkálás szinte ismeretlen fogalom, gyakorlatilag mint szakma nem létezik, iskolája sincs. Ozsváth Ildikó jelmezfestő-patinázó 1991 óta foglalkozik az anyagok felületi kezelésével, speciális festésével, a kész jelmezek rongyolásával, koszolásával, vérezésével, sározásával, öregítésével, díszítésével; Rátkai Erzsébet Ferenczi Noémi-díjas jelmeztervezőnek köszönhetően ekkor jött létre a színház patinázóműhelye. 

Ozsváth Ildikó nemcsak a jelmezeket díszíti, de az azokhoz tartozó kiegészítőket - fejdíszeket, kalapokat, kesztyűket, nyakkendőket, maszkokat - is készíti. Korábban lapunkban is bemutattuk azokat a különleges, egyedi álarcokat, farsangi maszkokat, melyeket a patinázóműhelyben gyártottak.

A jelmezfestő-patinázó szakember a jelmeztervezővel közösen, az általa elképzelt végcél megvalósításáért dolgozik. A bemutató előtti két és fél hétben sűrűsödik a munka; díszíti, festi, koszolja, rongyolja a varrodából kikerült anyagot. 

Egy héttel a premier előtt a színészek öltözéses próbáját követően újra megnézi, a világításban, a díszletek között mit kíván a jelmez.

- Ezt a munkát nem lehet rutinból végezni, nincs két egyforma feladat - mondja Ozsváth Ildikó. - A piacon megjelenő új anyagok új technológiát kívánnak, ezért mindig tanulok, új dolgokat tapasztalok, kísérletezem. 

A jelmeztervező rám bízza, hogyan, milyen anyagból hozok létre egy fémhatású vagy bőrhatású felületet; a néző fémnek és bőrnek érzékeli, holott ez imitáció. A színészek szeretik és megköszönik a munkámat, premiereken nekem is gratulálnak.

Más színházak nem alakítottak ki hasonló patinázóműhelyeket, a veszprémi országosan is egyedülállónak tekinthető. Tordai Hajnal jelmeztervező meghívására Ozsváth Ildikó jelmezeit mától a pécsi Művészetek Házában láthatja a szakma legnagyobb hazai rendezvényének, a Pécsi Országos Színházi Találkozónak közönsége. 

A tervezők bemutatkozása után a következő években azok a műhelyek, szakemberek mutatkozhatnak be, akik a jelmezeket, díszleteket valójában készítik. A veszprémi színház szakembere első a sorban, pécsi kiállításán húsz babát öltöztet fel, fejdíszeket állít ki. 

A Petőfi Színházból nyolc öltözéket visz, többek között a Legenda a lóról, a Tigris és hiéna, az Oidipusz király és a Gizella előadásokból, de láthatók a Magyar Állami Operaház vagy a Vidám Színpad produkcióihoz készült jelmezek is. 

A legrégebbi darabok talán a Godspell öltözékei, a musicalt még a régi Nemzeti Színház kamaraszínházában, a Várszínházban mutatták be. A veszprémi Petőfi Színház előadásával nem vesz részt az országos találkozón, ám Ozsváth Ildikó kiállításával mégis jelen lesz Pécsett.