Festmények és ékszerek - Takáts Márton és Bartha Ágnes alkotásai a Mestermű Galériában

Miközben a háttérben, vissza-visszatérően francia sanzonok csendültek fel, Hegyeshalmi László előadóművész, a galéria vezetője Ady Endre és Kassák Lajos vallomásait idézte, a csábító Paradicsomról , azaz Párizsról, a város vonzásáról és varázsáról, amely a mai nemzedékeket is folyamatosan rabul ejti.

Apollinaire egyik verse is elhangzott Hegyeshalmi előadásában, fokozva Párizs hangulatát, amelyet Takáts Márton örökít meg művein. Mindkét művész szereti Párizst, a francia főváros nemcsak őket hódította meg, hanem ők is meghódították, rendszeresen visszajárnak alkotni, élményeket keresni. Mindketten több alkalommal kiállítottak már a Mestermű Galériában, régóta jelen vannak a galéria életében.

Bartha Ágnes édesapja, Bartha László festőművész korábban hosszú időn át Tihanyban élt és alkotott, a 20. század második felének egyik legjelentősebb életművét hozta létre, mondta Hegyeshalmi László, majd arról kérdezte a művészeket, hogyan látják a mai Párizst.

Bartha Ágnes szerint nem változott a város, ugyanazt az életvidám inspirációt adja, mint korábban. Ezután szólt a bemutatott ékszereiről, melyeket időtálló üvegplexyből készít, hiszen véleménye szerint a nemesfém ékszerek már nem eléggé fejezik ki a kort.

Az üveg-plexy ékszereket (hogy nemesebbek legyenek, y-nal írja) öröm hordani, és eljön majd az az idő, amikor ezekre is úgy tekintenek, mint a többiekre. Értékőrzők lesznek, a mai életre jellemző művészeti alkotásokként maradnak meg az utókornak. Takáts Márton pedig így foglalta össze képeinek lényegét: mi van akkor, ha semmit nem tesz hozzá a valósághoz?

Festményei spontán momentumai a korszaknak, városi életünknek. Mindig is foglalkoztatta, hogy a gyerekkori ösztönösséget, az átélt eseményt miként lehet papírra áttenni.

A grafikákon azonban ez nem sikerült neki, az olajfestmények viszont alkalmasnak tűntek ehhez az átlényegüléshez. Ezeket a munkáit sokkal inkább a sajátjának érzi, ezeken nem a mások által már bejárt utat egyengeti.

A kortárs tájfestészet lényegére Franciaországban jött rá. Hisz a hagyományok újraértelmezésében, amely egyáltalán nem poros, hanem modern kortárs festészet.

A november 10-ig megtekinthető tárlat megnyitója Kozma József és Yves Montand felejthetetlen dalával, illetve hangjával és Ady leghíresebb Párizs-versével zárult.