A magyar emberek igényesek - Beszélgetés Pálffy Istvánnal

- A beszélgetésen elhangzott, hogy szeretné folytatni Egy kis hazai című sorozatát.

- A kenesei munka mutatta meg, hogy vannak remek írók és jó szemű fotósok, akik imádják a városukat. Én egy évben el tudok készíteni négy-hat könyvet, és ehhez ragaszkodni fogok, de azt szeretném, ha egy tucat jelenne meg, és a következő hat-nyolc évben ez egy olyan sorozat lenne, mint a Jókai-összes, és egy széles perspektívájú Magyarország-képet kaphatnánk.

- Balatonkenesén hiánypótló a kötet, Veszprémnek - amit szintén betervezett - azonban vannak útikönyvei.

- Olyan nincs, amiben a helyi emberek szerepelnek. Mindig csak azokat emelik ki egy-egy helyen, aki országos jelentőségű, onnan indult, ott tanult. De azt, aki egy életet leélt például Veszprémben és hozzátett valamit a város tudományos, művészeti és gazdasági életéhez, ott volt ipara, vállalkozása, teremtett hagyományt, elfeledi a történetírás.

- Kenese a szíve csücske, itt van nyaralója. Hív vendégeket?

- A barátokat. Szakmai tanácskozásokat szoktam itt tartani, ide hívom azokat, akikkel szép környezetben, nyugodt körülmények között akarok beszélni.

- Van még ilyen kitüntetett pontja az országnak, mint Balatonkenese?

- Azt hiszem, ilyet csak egyet lehet mondani. A családunk zalai, Zala vármegyei, ami most Somogy. Onnan a család Veszprémbe került, így Veszprém megyei is vagyok, dédapám Veszprémben volt rendőr, majd átvezényelték Debrecenbe, ettől vagyok debreceni. Budapesten élek.

- És Kapolcs, ott is rendszeresen megjelenik. Idén is megy a völgybe?

- Természetesen. Biztosan dedikálom a könyveimet.

- A könyvszerkesztésre és -kiadásra országgyűlési képviselőként kevesebb ideje lesz. Miért lett politikus?

- Egyrészt azt láttam, hogy a közszolgálati média intézménye belülről nem alakítható olyan erővel és olyan hatékonyan, ahogyan én szeretném, ahogyan a magyar nyelven beszélő, magyar kultúrát vágyó közösség elvárja. Másrészt pedig - de nem szeretnék politizálni ebben a beszélgetésben - már nem lehetett nézni, tűrni, ami az országban folyt. Intézzük el ennyivel!

- Engem ennél több is érdekel, hiszen a politika is része lett az életének.

- Húsz évvel ezelőtt, amikor építészmérnökként dolgoztam és a változások lehetősége először felmerült, akkor is éreztem, hogy a közéletben kell tevékenykedni. Akkor az újságírásban láttam a lehetőséget, aztán sok illúzióban csalódtam. Azt mondtam, ezt az átmenetet le kell zárni és nekem is részt kell vennem benne.

- A parlamentben lesz lehetősége a közéletet alakítani. Mi a véleménye a közszolgálati médiáról? Az írott vagy az elektronikus sajtóról rossz a véleménye?

- Nem a sajtóról van rossz véleményem, hanem a piacról. Nagyon sokan igyekeznek tisztességesen tájékoztatni, minőségi műsorokat készíteni, de a piac úgy született, ahogyan ezt a rendkívül liberális és rossz médiatörvény megteremtette. A közszolgálatban sokkal hatékonyabban kell szabályozni. A kereskedelemben elsősorban szórakozásról van szó, de a kereskedőt is rá kell tudni szorítani arra, hogy ne a legolcsóbb vacakkal kereskedjen. A magyar ember igényes, senki sem örül annak, hogy a kereskedelmi szektorban ilyenek a műsorok. A média iparág fejlődik, sok új műfajt teremt, ezt az interaktivitás megsokszorozza. A kereskedelemben a piacot kell szabályozni.

- A médiatörvény tudja majd szabályozni?

- Igen, persze a médiatörvény is módosításra szorul.

- A törvénynek vannak ellenzői.

- Vannak érdekcsoportok, melyeket bizonyos módosítások esetleg érzékenyen érintenek, de az élet majd igazolja, hogy ezek a félelmek alaptalanok vagy egy új piaci működésre kell berendezkedni.

- Nem hiányzik a televíziózás?

- Annyi munkám van, nem is tudnék lamentálni. Esetleg olyan szép, nagy élő műsorok, mint egy aratás, szüret, nagy sportközvetítés. Arra gondolok, hogy olimpiai félidőben lehetne egy olyan hazai sportseregszemlét csinálni, ami az olimpiai felkészülést is segítené, olimpiai válogatót, igazi sportünnepet. Ezt még nem mondtam senkinek.

Egy kis hazai - új útikönyvsorozat

Egy kis hazai címmel jelent meg Pálffy István könyvsorozata, a kaposvári, szekszárdi, hódmezővásárhelyi, pécsi és alsóörsi után most a Balatonkenese - Akarattya - A Balaton keleti kapuja című kötet. A sikeres útikönyveket író szerző hazánk tájait, tájegységeit, a hazai  különlegességeket, helytörténetet, kultúrát mutatja be a helyieknek, a településre látogató turistáknak, vendégeknek.