Ismerjük-e Egry Józsefet?

Az itteni párás levegő csodálatos színeit és hangulatát ő mutatta meg nekünk, sőt, ennél többet is, mert szinte vallásos élményt nyújtanak a képei, olyan tisztán látható bennük a "balatoni remete" lelke.

Egry József kétségtelenül nagy festő volt, aki egyedül áll a magyar piktúrában, de az európaiban is, ennek ellenére nincs akkora kultusza, mint amekkorát megérdemelne. Sokan nem is hallottak róla, vagy ha tudják is, hogy festő volt, a műveit már nem ismerik. Kinek a feladata lenne az Egry-életmű népszerűsítése? Igazából még a turizmus sem használja ki kellőképpen a tényt, hogy itt élt és alkotott az északi parton az egyik legnagyobb festő. Hol vannak az Egry-szuvenírek, hogy az Egry-életművet tartalmazó cd-ről, netalán filmről ne is beszéljünk. Tudomásom szerint Gopcsa Katalin művészettörténész, az Egry-hagyaték szakavatott ismerője, a budapesti kiállítás társrendezője hozzákezdett évekkel ezelőtt egy tévéfilm készítéséhez, de szponzorok híján kénytelen volt abbahagyni. Holott az Egry-örökség legalább akkora érték nekünk, mint mondjuk Csontváryé. Mégis sokkal kevesebben hallottak a Balaton festőjéről, mint a cédrusokéról. Sokan direkt azért zarándokolnak el Pécsre, hogy lássák Csontváry Kosztka Tivadar híres vásznait. Meggyőződésem, hogy Badacsonyba is jönnének többen, ha benne lenne a köztudatban, hogy az Egry emlékmúzeumot látni kell. Újra és újra, minden generációnak el kellene mondani, meg kellene mutatni, ki volt Egry József. Ráadásul olyan piktúrát művelt, ami a tömegízléstől sem idegen. Azoknak az impresszionistáknak a rokona, akiknek néhány évvel ezelőtt a Szépművészetiben rendezett nagy tárlatára áramlott a tömeg, meg kellett hosszabbítani a kiállítást, hogy mindenki bejuthasson.

Egry mostoha sorsát jelzi, hogy az életműve egy jelentős részét, ötven kapitális alkotását bemutató badacsonyi emlékmúzeum októberben bezár és csak tavasszal nyit ki. A turistákhoz és a fűtési szezonhoz igazodva. Idén április 30-án lesz a hivatalos megnyitó, a nagyközönség május 3-tól látogathatja ismét. A házat, amely a festményekkel együtt a Veszprém Megyei Múzeumigazgatás tulajdonában áll, 2007 óta a város üzemelteti, mivel a megyének nincs rá pénze. A városnak sincs sok, de megoldják valahogy. Mint Krisztin N. Lászlótól, Badacsonytomaj polgármesterétől megtudtuk, tízmillió forint jut éves szinten a Szegedy Róza-ház és az Egry emlékmúzeum működtetésére, ebben az energiaszámlától kezdve a dolgozók béréig minden benne van. Évek óta három-három közmunkás látja el a múzeumi feladatokat. Hatásos marketingre ennyi pénzből már nem futja, és ahhoz szakemberek is kellenének. Holott nagyobb hírveréssel akár még pénzt is lehetne "csinálni" Egryből, ha felismernénk, mekkora kincs van a kezünkben.

Az alkotások, illetve az állandó Egry-tárlat szakmai felügyeletét továbbra is a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum végzi. Limbacher Gábor igazgató lapunk kérdésére kijelentette, bármikor szívesen visszavennék a badacsonyi Egry József Emlékmúzeumot, ha a megyének lenne rá pénze. Ennek híján jelenleg főleg annyit tehetnek, hogy ősszel becsomagolják és beszállítják a raktárba az Egry-műveket, tavasszal pedig kiszállítják azokat. Őrködnek a hagyaték állaga felett. A Dohnál Szonja muzeológus által jegyzett tavaly októberi szakfelügyeleti jelentésben olvasható például, hogy három olajpasztell meghullámosodott, amit arra vezet vissza, hogy az emlékmúzeumban végzett páratartalom-mérések feltűnően magas kiugrásokat mutattak. "Ezek jelzik, hogy a jelenlegi nedvesedés miatt a kiállítási klímakörnyezet károsítja, illetve tovább károsíthatja az egyes (papír és karton alapú) műtárgyakat, ezért azok visszahelyezése csak akkor engedhető meg, ha biztosítják az előírt páratartalmat, illetve a 16-25 Celsius-fok közötti hőmérsékletet." Ehhez októberben már fűteni kellene, nyáron viszont folyamatosan működtetni a klímaberendezést, ami költséges. A legmegnyugtatóbb minden szempontból az lenne, ha egész évben nyitva tartana a múzeum, és nem kellene ki-be csomagolni, szállítani a képeket. A muzeológus másik megjegyzése az időszakos kiállításokra vonatkozik, amit Badacsony rendez az első emeleti teremben. Ilyenek voltak például Salvador Dalí sokszorosított grafikái. Megfontolásra ajánlja, vajon a felemelt áru belépőjegy a sokszorosított grafikákért nem azt sugallja-e, hogy ezek többet érnek, mint az Egry József egész életútját bemutató tárlat. Éppen ezért érdemesnek tartaná az időszaki kiállítások tekintetében is szakmuzeológus véleményének kikérését.  Jó hír, hogy idén májusban Borsos Miklós szobrászművésznek nyílik itt időszaki kiállítása. Ők ketten kortársak voltak, ráadásul művészetük ugyanabból az élményvilágból táplálkozik. A Balaton festőjének és a vízparti világ szobrászának újbóli találkozása egy fedél alatt esemény lesz, amit látni kell.

Százhúsz mű a retrospektív tárlaton

"A nagy magányos zsenik közé tartozott. A Balaton világa, a fények és színek káprázata csak alibi volt a számára, a mindenséget festette" - magyarázza Gopcsa Katalin művészettörténész, Egry monográfusa, a pesti tárlat társkurátora. A Kogart Művészeti Alapítvány rendezésében Budapesten látható reprezentatív kiállításra Egry József több mint száz alkotását kapták kölcsön tizenkét közgyűjteményből és annál több magángyűjtőtől. Ez a teljesség már önmagában rendkívüli eredmény.