Bér Júlia százéves

Ottó Péter polgármester köszöntőjében azt emelte ki, hogy művésznő tehetsége korán megnyilvánult, amikor még a budapesti Tersánszky iparművészeti üzem részére készített gobelinterveket. A párizsi iparművészeti főiskolát 1929-1932 között végezte el, majd Prágában telepedett le. A II. világháború megrázkódtatásai áttűntek az 1945 utáni alkotásain. Később figurális témákat dolgozott fel, a bányászok életét festette, rajzolta.

A '60-as évektől a sokszorosító grafikai eljárásra helyezte a hangsúlyt, sorozatokat készített a harmadik világról. A '70-es években fametszetsorozatban Prága műemlékeit dolgozta fel. Ebben az időben hozta létre külföldi művészek adományaiból a Zirci Galéria Barátság Grafikai Gyűjteményt. A '80-as években kezdte nagyszabású, A nemzetek kultúrája címet viselő fametszetsorozatát. A művész 90. életéve után is rendkívül termékeny volt.

A polgármester a város nevében virágcsokrot nyújtott át, a város jegyzője, dr. Árpásy Tamás a miniszterelnök emléklapját adta át Bér Júliának, a város első díszpolgárának. A Cseh Centrum vezetője, Michal Cerny a művésznő életútjára utalva a két ország összekapcsolódásáról beszélt. 

A tárlatot megnyitó Gopcsa Katalin művészettörténész aláhúzta, Bér Júlia élete kincseit két kézzel szórva adta másoknak. Bizonyos időszak munkáinál szecessziós, másokon szürrealista hatásokat is felfedezhetünk, és gazdag népművészeti formakincs hatását is. "Előítéletek nélküli egyetemes befogadói magatartás jellemzi egész pályáját" - hangsúlyozta.

Az ünnepségen fellépett a Zirc Városi Vegyeskar.