2012.02.22. 06:57
A templomos lovagok titka
Budapest - A Sub Rosa című regény főhőse, a kalandvágyó antikvárius az arany Prágából Svájc, Ausztria és Magyarország titokzatos, történelmi helyszínein nyomoz a Templomos Lovagrend titkos könyvtára után. A thriller kulcsjelenete a Szentantalfa melletti Szent Balázs-templom romjai között játszódik.
Többek között a megyénkbeli helyszínről is kérdeztük a 2010-ben megjelent könyv szerzőjét, Bíró Szabolcsot.
- Miért izgatja a Templomos Lovagrend még mindig a fantáziánkat?
- Talán, mert sok velük kapcsolatos kérdésre máig nem tudtunk választ találni, a többire pedig túlságosan is sok a válaszvariáció. Szövevényes mese alakult ki a lovagrend körül, és ez a mese annyira behálózza a valóságot, hogy komoly történészek se tudják pontosan kibogozni. A Sub Rosa néhány ilyen mesét lovagol meg és egy újabbat szül a többi mellé.
- A regény egyik kulcsjelenete a Szentantalfa mellett fekvő Szent Balázs-templom romjai között játszódik. Miért választotta ezt a helyszínt?
- Amikor elkezdtem nyomozni a magyar templomosok után, feltűnt Lancz György neve. Ellentmondásos személy volt; báró Jörg Lanz von Liebenfelsként látta meg a napvilágot, és 1907-ben megalapította az Ordo Novi Templit, azaz az Új Templomos Rendet. Eleinte rokonszenvezett a nemzetiszocializmussal, de a harmincas évek végére csalódott Hitler programjában, ezért elmenekült a náci Németországból és Magyarországra költözött. Megvásárolta a Szent Balázs-templomromot, és itt élt, míg a szovjetek be nem jöttek - akkor azonban nyom nélkül eltűnt. Őt szokás az utolsó magyar templomos lovagként emlegetni. Ez a rövid története annak, hogy miképp került Szentantalfa a Sub Rosába.
- Bűntény, misztikum, szerelem és művészettörténészi alapossággal leírt helyszínek. Jeles elődök jutnak eszembe: Szerb Antal, Steve Berry, Eco.
- Nem véletlen, hogy ők jutnak eszébe, bár kiegészítem a listát Zafón és Pérez-Reverte nevével, és ne feledjük Philip K. Dicket, akinél jobban senki sem írt a paranoiáról.
- Miért izgatja ennyire a középkor? Szeretett volna akkor élni?
- A középkor imádata már óvodás korom óta kíséri végig az életemet, lassan szinte az életem céljává vált, hogy erről meséljek. Sokszor elképzelem, milyen lehetett a 1314. században lovagnak lenni, az oldalunkra kötött karddal végigsétálni a piactéren, egy vár mellvédjéről kémlelni a láthatárt, vagy egy csodás telivér hátán rontani az ellenségre. Hogy miért épp a középkor ragad magával? A következő, Non nobis, Domine című regényemben érvelnek a lovagok azzal, hogy Deus vult, azaz Isten akarata. Ennél okosabbat én sem tudok mondani.
Megalkotta a székirodalom fogalmát
Bíró Szabolcs író, újságíró, kritikus, könyvkiadó, szerkesztő és hobbiénekes 1988-ban született a szlovákiai Dunaszerdahelyen. Azóta is ott él. A sokoldalú, kerekes székes fiatalember saját műfaját önironikusan székirodalomnak definiálja, bár fiatal kora dacára a legnagyobb történelmi thrillerszerzők méltó követője. Regényíróként 2007-ben debütált, a Francis W. Scott néven, Naplemente című krimijével. Angolszász álnevén még összesen öt könyve jelent meg. 2009 óta dolgozik nagyszabású történelmi regényén: a Non nobis, Domine első kötete az idei könyvhétre jelenik meg.
