Kultúra

2012.03.31. 08:46

Bábszínházra szükség van

A Kabóca Bábszínház megyei Príma-díjas társulatának életében az idei év mérföldkőnek számít, hiszen nagy sikerű gyermekfesztiváljukat először rendezik meg a kertek és kolostorok völgyében, a színház pedig ősztől valószínűleg a Hemóban működik tovább.

Halmos György

A megyei Príma-díjas társulat az idén Magyarországon egyedülálló vízi bábszínházi előadást mutat be a Kabóciádé alkalmából, ugyanis Nyulász Péter balatoni mondavilágából merített Helka című művét elevenítik meg.

- Valódi meglepetés volt a megyei Príma-díj odaítélése, nem számítottunk erre a rangos elismerésre - mondta Székely Andrea, a Kabóca Bábszínház igazgatója érdeklődésünkre. Hozzátette: az, hogy egy társulatnak szakmai díjat ítélnek, általában nem váratlan, de ha a közönség, a civilek, a vállalkozói szféra figyel fel a szakmai tevékenységre, az nagyon jelentős esemény.

A bábjáték az emberiséggel szinte egyidős, a veszprémi társulat a társadalom minden rétege számára dolgozott fel történeteket, mondákat.

- Sokan a bábszínházat a gyermekműsorokkal azonosítják, pedig pedagógiai célokra nem olyan régen használják ezt a műfajt, alig száz éve. Rájöttek ugyanis arra, hogy a gyerekek számára nagyon fontos a bábjáték például a szimbólumképzésben - ismertette az igazgatónő. A Kabóca alapvetően gyermekszínház, de nagyobbaknak is vannak előadásaik.

- Óriási öröm és büszkeség számunkra, hogy a Vetési Albert Gimnáziumban érettségi tétel az Arany János-balladákat feldolgozó Kél egy-egy árnyék... című eladásunk és színházunk története.

Az igazgatónő szerint még a mai, internetkorszak gyerekeinek is szükségük van a bábszínházra, hiszen az egy élő, a jelenben megszülető élményt ad. Amikor a színházi térben létrejön az az energia, amely oda-vissza hat a nézőtér és a színpad között, az egy megismételhetetlen folyamat - hangsúlyozta a teátrum vezetője. Hozzátette, hogy a film sem "ölte" meg a színházat. Sőt a virtuális tér, a digitális technológiák is részei lehetnek a színház világának, néha a Kabóca is felhasználja ezeket.

- A művészet állandóan megújul, ez igaz a bábművészetre is; a Kabócában hagyományos témákat és technikát is használnak, de hozzáteszik a mai kifejezési formákat, ettől az előadások többrétegűek és izgalmasak lesznek. Olyanok, amelyek hagyományainkból épülnek és a mához is szólnak - fogalmazott Székely Andrea. Szólt arról is: a Kabóca egy igazi színház, hasonló produkciókkal, hasonló igényességgel, mint a "nagy színházak".

Székely Andrea azon véleményének adott hangot, hogy a bábszínházakat egyre komolyabban veszik, amit jól mutat az is, hogy jelenleg már tizenkettő működik az országban. Másik jele annak, hogy van már bábművészképzés a Színház- és Filmművészeti Egyetemen is. Laikusoknak talán meglepőnek tűnhet, de a bábszínész mesterséget is éveken keresztül lehet tanulni, alapvetően a színészi mesterséget (hangképzést, beszédet, mozgást, vagyis mindent, amit a színésznek tudnia kell), illetve emellett millió technikát, sőt a bábkészítés alapjait is el kell sajátítani. (Japánban például a tradicionális bunraku bábozás egy-egy fázisát kilenc évig tanítják.)

- Különleges területe a bábszínháznak a legkisebbekkel való foglalkozás, a Ha Dede babaszínházi produkciónkat az elmúlt másfél évben csaknem száz alkalommal játszottuk, itthon és külföldön is. Több nemzetközi szakmai díjat is nyertünk vele. Ilyen rövid időszak alatt ekkora előadásszám egy kis társulattól mindenképpen kiugrónak  számít - ismertette az igazgatónő.

A közeljövő egyik legnagyobb vállalkozása az az egyedülálló, vízi bábszínházi bemutató lesz, amit Nyulász Péter Helka című regényének feldolgozása alapján készítenek. Sikerült megnyerniük a produkció tervezőjének Gyarmathy Ágnest, aki az Oscar-díjas Mephisto című film jelmeztervezője.

A bábszínház hamarosan elköltözik, a Hemót jelölték ki új otthonuknak. Székely Andrea beszélt arról, hogy a Petőfi Színházzal is felvették a kapcsolatot, szeretnének közösen megjelenni a gyerekprogramokban.

 

A kabócák története 1992-ig nyúlik vissza, tíz éve lett hivatásos a bábszínház, előtte bábstúdióként működött. A városhoz 2008-ban kerültek, azóta a megyeszékhely finanszírozza a tevékenységüket. Évadonként öt-hat új darabot mutatnak be a színházban, összesen 250 előadást tartanak, 280 ezren látták a műsoraikat. A stúdió első vezetői Sarkadi Nagy László és Végh Zsolt, majd Kovács Gábor, 2008-tól pedig Székely Andrea vezeti a teátrumot. Fontos a színház életében a nemzetközi kapcsolat, napokban érkezett meg a társulat Veszprém dániai testvérvárosából, Gladsaxe-ből, illetve Luxemburgból, ahol a filharmonikusoknál hat előadással vendégszerepelt.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!