Húsz év alatt száz kiállítás

Egykori megyei elnökök, volt és jelenlegi polgármesterek, festők, szobrászok, fotósok, híres színésznő, énekesnő gyerekkel, művészettörténésznő, bankárok, orvosok, építészek, művelődés szervezők gyűltek össze a belvárosi legendás pincében, hogy megemlékezzenek a jeles dátumról, amikor megalakult a város első magángalériája 1992. április 11-én, a Költészet Napján, József Attila születésnapján. Nyomós okok miatt kissé megkésve, de annál nagyobb szeretettel hívta össze az alapítókat és a törzsközönséget Hegyeshalmi László a galéria vezetője a 20. évfordulón.

"Senki ne féljen a fulladásos haláltól, mert van orvos közöttünk" – viccelődött Praznovszky Mihály kuratóriumi elnök, mielőtt belefogott volna a prológusba. Tény és való, klausztrofóbiásnak nem ajánlott a hely. Korábban nem egyszer a főutcán, a galéria előtt tartották a kiállítás megnyitókat, annyi volt az érdeklődő. Most talán az őszi hideg eső miatt is mind bezsúfolódtunk a szűk kis pincébe, hogy ott hallgassuk meg az ünnepi szónokokat és megnézzük az alapító művészek munkáiból összeállított tárlatot, amit különben a városháza aulájába és a Gizella Hotelbe is kiterjesztettek, mert egyébként nem fértek volna el a művek.

Hegyeshalmi László, az alapító galériavezető megilletődötten beszélt, minden gesztusa azt fejezte ki, hogy fárasztó volt, de megérte. Ne feledjük, Hegyeshalmi László sikeres színházigazgatói pályafutás után, nyugdíjasként vágott bele a munkába. Habitusából eredően elsősorban nem a mai értelemben vett galéria létrehozására törekedett, tehát nem annyira egy-egy művész menedzseléséről, nem a vásárlásról és eladásról, nem a pénzről, nem a befektetésről szól a Mestermű Galéria, hanem a város kulturális életének gazdagításáról, az igényes művészeti ízlésről, amit igyekeznek terjeszteni. Illetve a művészek és az érdeklődők kapcsolatát erősítik az általuk képviselt, elsősorban helyi, vagy a megyéhez valamiképpen kötődő művészek munkássága bemutatása által. Továbbá a határon túli magyar művészek bemutatása által, mert ezt is célul tűzték ki.

Stabil, biztos pont ez a galéria, szellemi iránytű a bizonytalan világban – erről beszéltek az ünnepi szónokok, Szendrő Péter építész, dr. Lakatos László belgyógyász főorvos, Porga Gyula polgármester és Tamás Ákos porcelántervező iparművész is.

Éljünk hát a lehetőséggel. Nézzük meg a jubileumi kiállítást, mert ahogyan mondták, ez a kiállítás a miénk is. Hogy ne csak a művészek legyenek alkalmasak a jövő felismerésére, hanem mi is képesek legyünk őket felismerni. Tapasztalatokat cserélni, és közös nyelvet kialakítani, olyat, ahol a művészet és társadalom kérdései közös kérdéssé válnak. S mindezt azért is, hogy a kultúránk, ennek a térségnek a kultúrája – melynek a Mestermű Galériával együtt mi is része vagyunk – fönnmaradjon.

A veszprémi Mestermű Galéria alapítói, kiállítói sorában találjuk többek között Aknay Jánost, Bárdy Margitot, Deim Pált, Konok Tamást, Penovác Endrét, Raffay Bélát, Somogyi Győzőt, Somogyi Józsefet, Szajkó Istvánt, Szelényi Károlyt,  Szemadám Györgyöt, Szendrő Péter, Tamás Ákost,  Udvardi Erzsébetet, Vágfalvi Ottót, Zongor Gábort. A Kassáktól vett idézet szellemében gyűjti maga köré őket Hegyeshalmi László: "A jó műnek jövője van."