Tv-jegyzet - Tévedések vígjátéka

Feltételezem, hogy sokan várják esténként A következő!-t. Nem untat és nem bosszant, sőt erkölcsi érzékenységemet sem kezdi ki, hogy megint a pénz körül forog minden, milliós tétekkel. Ha valaki megközelítőleg átlagos műveltséggel rendelkezik, és szerencséje van, nyerjen, én nem csóválom megütközve a fejemet.

A következő! játékszabályai megjegyezhetetlenek, de adásonként megismerhetők a variációk. Gundel Takács műsorvezetését egy zsonglőr vagy bűvész is megirigyelhetné: nagyvonalú és behízelgő. Négy kérdés közül három jó válasz a beugró. Sokan már itt kipottyannak. Különböző foglalkozású hölgyek és urak váltják egymást.

A feladványok középszintű jártasságot igényelnek, a félműveltséget célozzák meg, aminek itt nincs pejoratív felhangja. Az azért meglepő, hogy egy harmincéves fiatalembernek gőze sincs arról, hogy az „úri világban” a dzsentrik szokták elkártyázni a birtokukat. Olykor persze szélsőségesek a kérdések. Előfordul, hogy simán kikövetkeztethető belőlük a válasz (ki a pénzcsürnök, a vámos vagy a bankár?), de van, amikor Gundel arra kíváncsi, hogy hol alszik a kiskutya Tiziano Urbinói Vénusz című képén?

Ha sikeres a rajt, a műsorvezető megpörgeti a tekercsekkel betárazott korongot, és a versenyző választ belőlük. Aki nem veri le a lécet, és jól taktikázik, beülhet a bajnokok székébe. S ha ott senki sem billenti fenéken nagyobb összeggel, részese lehet a finálénak. 180 másodperc alatt 21 kérdésre kell rossz feleletet adnia.

Lehet hibázni, de akkor elölről ismétlődik a kérdéssorozat, közben rohamosan fogy az idő, és a szándékos tévedések végjátéka kudarcba torkollhat.