Kultúra

2014.03.23. 15:00

Művészet és tér - A Hamvas Asztaltársaság konferenciája

A művész képes valamiféle ősvezetőként, sztalkerként visszatalálni az ember eredeti lényéhez és felidézni az őspontot, amikor a világegyetem minden anyaga egyetlen pontban létezett – fejtette ki Szőcs Géza költő a Hamvas Asztaltársaság által szervezett Művészet és tér konferencián szombaton.

Bartuc Gabriella

Hamvas Béla és Kemény Katalin külön fejezetet szenteltek a pontnak Forradalom a művészetben című könyvükben, amely 1947-ben jelent meg, és amely miatt kegyvesztett lett a filozófus, mert az absztrakció és szürrealizmus itt taglalt elmélete nem illett bele Lukács uralkodó művészetfelfogásába. Hamvas elvesztette könyvtárosi állását és a továbbiakban földművesként, raktárosként kereste kenyerét, többek között Inotán is, és közben írta hatalmas opusát, amelyet majd csak 1969-ben bekövetkezett halála után másfél évtizeddel kezdtek kiadni, feleségének, Kemény Katalinnak hála, aki megőrizte kéziratait.

Forradalom a művészetben című közös könyvük 1989-es második, javított kiadásában olvashatjuk a pontról, mint rejtett kincsről az eszmefuttatást: „Ha igaz, hogy a pontnál nincs teljesebb, ha igaz, hogy a pontnak tulajdonsága nincs, úgy igaz az is, hogy minden tulajdonság a pont tulajdonsága: valaha ő rejtett minden kincset. Hogyan keletkezik a vonal? Nem tudjuk, Hogyan lesz színe, fénye, hogyan a sík és felülete? Már csak a megteremtett tényt, a feltárt kincset fogadhatjuk el. Valamennyi lépés a pont titka. Bizonyos, hogy az érzéki és érzékelhető terjeszkedés mind őt jelzi, az érthetetlent. Bizonyos, hogy minden kép róla való jel. Minden jel, róla való kép.”

Hosszan lehetne még idézni Hamvast, ahányszor olvassuk, mindig felfedezünk benne valamit. Mondhatnánk, ez is a célja a balatonfüredi Hamvas Asztaltársaságnak, amely minden tavasszal tiszteleg a filozófus emléke előtt, idén többek között a Művészet és tér címmel megrendezett konferenciával, amelynek fővédnöke dr. Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, védnöke pedig Bóka István, a város polgármestere.

Szőcs Géza költő, Cserép László a Hamvas Asztaltársaság titkára és dr. Szántó Tamás elnök és Bóka István polgármester (Fotó: Penovác Károly)

Dr. Navracsics Tibor a résztvevőket köszöntve Hamvas kapcsán arról beszélt, hogy a materializmusnak nincsen igaza az idealizmussal szemben. Mert ha igaza lenne, akkor nem ülnénk itt. A kommunista hatalom mindent megtett Hamvas ellen, ám végül a szellem győzedelmeskedett, túlélte a testet és azokat is, akik jelentéktelenné akarták tenni – mondta a politikus, aki kitért Hamvas Béla szinte megmagyarázhatatlan szerbiai sikerére, utalva arra, hogy egy időben népszerűbb volt ott, mint hazájában. Száva Babity műfordító szinte prófétaként terjesztette műveit, nem csak odaát, de itt Balatonfüreden is, a fordítóház vendégeként.

Nem véletlenül esküdött Babity Hamvasra, aki a mai digitális világban is éppúgy megszólítja az embert, aki most sem akar mást, mint amire minden korban törekedett: a lélek harmóniáját megismerni és birtokba venni. Példaként áll előttünk maga a mester, aki talán az élethelyzetéből, kitaszítottságából következően is mindennel egyforma intenzitással foglalkozott, a kozmikus tudat rekonstrukciójától kezdve a földieper behűtéséig. Hiszen mint hangoztatta, ő nem akart se bölcs, se hős, se szent lenni, egyszerűen csak normális ember. Ám olyan korban élt, amikor éppen ezt nem lehetett, erre ment rá az élete.

A füredi konferencián Horváth Róbert a megadott témát, művészet és tér kapcsolatát a hindu tradíció szempontjából elemezte. Keserü Katalin a modern művészettörténetből vett példákkal illusztrálta, minden nagy korstílusból más térszemlélet olvasható ki, illetve hogy korunk művészete nem a jelentés, hanem a jelenlét felé halad. Thiel Katalin Hamvas-kutató azt fejtegette, hogy a művészet az igazságkeresés tere, és Hamvas világában ez a kettő elválaszthatatlan. Ha a képen nincs igazság, akkor be lehet vele fűteni – tartotta a filozófus. Kukla Krisztián, a MODEM igazgatója érzékszervi terepszemlére hívta a társaságot, a térlátás kérdését boncolgatva, hogy a tapasztalat vagy pedig a velünk született ideák határozzák-e meg az érzékelésünket?A tanácskozás a Vaszary Villában ért véget, ahol Vass László műgyűjtő tartott tárlatvezetést Marghescu Mária gyűjteményét méltatva, amelynek hála Miró, Chillida, Tapies, Uecker és kortársai láthatók Füreden április 20-ig.

Élmény volt hallani Nádler István festőművésztől, hogyan hatott rá Hamvasnak A kínai tusrajz című esszéje és látni a rajzokat, amelyeket ez inspirált. Az egésznek a lényege az a felfedezés, hogy a rajz háttere, a fehér üresség nem passzív környezet, hanem legalább akkora alakító erő, mint a fekete vonal és forma:

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!