Kultúra

2014.11.17. 19:45

Hazudj, túléled!

Veszprém - Mindennapi hazugságaink kényelmes és biztonságos hálót szőnek körénk: az életünk olyan, amilyennek megálmodtuk, még ha a valóság a mélyben teljesen más is.

Németh F. Bernadett

Nem akarunk a mélybe nézni, nem akarunk a tengerbe tekinteni, víz alá bukni, mindenféle rossz hínárokba gabalyodni, úgy, mint Ibsen vadkacsája. Mert ki tudja, felszínre jövünk-e, s ha igen, milyen sérülésekkel.

Így van ez, amióta világ a világ. Ibsen is tudta, mi is tudjuk.

A kérdés csak az, hogy a Veszprémi Petőfi Színház színpadán miként állja ez meg a helyét. Átjön-e A vadkacsa mondanivalója a nézőnek?

Persze átjön. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy a tragikus végkifejletnél a döbbent csöndet kényelmetlen fészkelődések, semmi kis motozások zavarják meg. Átjön, a szemek játékából: Gina Ekdal (Kéri Kitty) tekintete több kötetnyi szenvedéstörténetet mesél el. Megaláztatást, féltést, gyanakvást, aggodalmat, csalódást, s ki tudja, mit még, amit egy, a végtelenségig kihasznált asszony csak érezhet.


Kéri Kitty (Gina Ekdal) és Haumann Máté (Hjalmar Ekdal) az előadás egyik jelenetében
Fotó: Penovác Károly

Hjalmar Ekdal (Haumann Máté) se beszél belső vívódásairól: a saját akaratától, saját végzetétől is megfosztott, életképtelen fiú szégyenéről.

Apja (Nyirkó István) pedig rosszul titkolt alkoholizmusáról, félrecsúszott élete okairól. Nem néz senki szemébe. Kerüli fia tekintetét Werle nagykereskedő (Eperjes Károly) is, hiszen el kellene ismernie felelősségét felesége halálában.

Tudjuk, miről van szó, de partnerek vagyunk a hazugságban. Hiszen miért éppen mi nyitnánk fel a szemét az orvos (Tóth Loon) által manipulált, jól megszerkesztett álomvilágban élőknek?

Egészen addig, amíg a hétköznapi világba beilleszkedni kevésbé tudó, ahogyan apja nevezi, ideggyenge fiú (Almási Sándor formálja meg hűen) rá nem jön a hazugságokra. S elkezdi a maga módján helyrehozni azokat. A várt katarzis azonban elmarad. Itt már kevés az ártatlan áldozat.

Te hogy éled túl? - kérdi a gyenge férfi a gyermek halála után. Ketten túléljük - mondja az erős nő.

(Ibsen ezek szerint nem tudta, hogy egy gyermek elvesztését nem lehet túlélni - de ez részletkérdés.)

A szereplők visszatérnek végül megszokott, biztonságot adó álomvilágukba. Hazudnak, hogy túléljék. Hazudnak maguknak, hazudnak a világnak. És a világ hálás ezért.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!