A megújulás lendülete - Hafenscher Károly miniszteri biztos a reformációról, az emlékév programjairól

- Mit jelent a reformáció számunkra?

- Október 31- e az egyházi évben különleges nap. Minden más ünnep a bibliai korokig nyúlik, ez viszont nem 2000 évre vagy nagyobb múltra tekint vissza, hanem egy 500 éves eseményre mutat. Isten keze nyomát éljük meg az  eseményben. Nem csak visszagondolunk – noha a 95 tétel közzétételé jól látható „médiaesemény" volt 1517-ben -, hanem megjelenítünk: jelenvalóvá tesszük azt, ami volt, Istennek megújító szeretetét, kegyelmét, irgalmát. Az élethez hozzátartozik a megújulás, ezt végigkísérhetjük a történelemben, az egyháztörténelemben. Ma az egész világnak, Európának, Magyarországnak is megújulásra van szüksége.

- A reformáció csak az evangélikusok ünnepe?

- Az evangélikusság kötődik a legjobban hozzá. Bár Luther nem szerette volna, ha ez így történik, bennünket mégis lutheránusoknak hívnak. Csatlakozik a többi protestáns egyház is; Magyarországon speciális a helyzet, a protestantizmuson belül református többség van. Ökumenikus eseményekre is készülünk: október 31-én a svédországi Lundban a Lutheránus Világszövetség vezetői istentiszteleten találkoznak Ferenc pápával, jelezve, hogy van mit megbánnunk, kölcsönösen. Fáj a széttöredezettségünk, a 20. századot jellemző ökumené folyamata visszafordíthatatlan. Egy egyház vagyunk, meg kell találnunk a közös pontokat, nem feladva a magunk arcát.

Az elmúlt két és fél év eredménye, hogy témává lett a reformáció, mondta Hafenscher Károly (Fotó: Pesthy Márton)

- Az  évforduló jelentőségét mutatja, hogy a kormány 2014 januárjában emlékbizottságot hozott létre?

- Az evangélikus és református egyház vezetői fordultak a kormányhoz azzal, hogy jó lenne ezt az ünnepet szélesebb körűvé tenni. A kormány létrehozott egy 18 tagú emlékbizottságot, engem miniszteri biztosként bíztak meg a koordinálásával. Mind a két egyháznak van reformációi emlékbizottsága, melyek az evangélikus és a református egyházon belüli készülődést, rendezvényeket szervezik. A kormányzati Reformáció Emlékbizottság azt a célt tűzte ki, hogy -  azon kívül, hogy segíti és koordinálja az egyházi munkákat –  megpróbálja a széles társadalom, az egyház falain túl élők számára elmondani, mit jelent a reformáció, milyen értékeket hozunk magunkkal.

- Melyek az elmúlt két és fél év eredményei?

- A legfontosabb, hogy témává lett a reformáció. A Kárpát-medencében több mint 550 programot szerveztünk: kulturális rendezvényeket, beszélgetéseket, konferenciákat. Zenei hitvallás címen három sorozatot indítottunk, a falujáró színház programmal kis falvakba szeretnénk eljutni, megszólaltatni protestáns értékeket a színjátszás segítségével. A tudományos programjaink közül a legnagyobb az országos levéltár kutatása, voltak iskolai vetélkedőink, lesz egy országos műveltségi versenyünk, országos, majd televíziós döntővel. Lesznek  megaprodukciók, például Handel Messiásának rock változata, a zeneakadémia zenészeivel, kórusával, Karácsony Jánossal, Horváth Charlieval, Malek Andreával. Elindul a reformáció busz, vándorkiállítást visz kis falvakba. Fontos számunkra a vidék Magyarországa, az, hogy ne csak Budapesten történjenek az események, annak ellenére, hogy a nyitó rendezvény 2017. január 6-án a Művészetek Palotájában lesz és a reformációi ünnep október 31-én a Papp László Sportarénában. A Magyar Nemzeti Múzeumban áprilisban kiállítás nyílik. Augusztusban Wittenbergben magyar napokat szerveznek, kölcsönadjuk Németországnak a Luther végrendeletet, ami a Magyarországi Evangélikus Egyház tulajdona.

- Hogyan válnak el egymástól az állam által koordinált és az egyházak, a helyi gyülekezetek által szervezett programok?

- Elválnak, részben mégis ugyanaz a célközönség. Nem lehet azt mondani, hogy ami állami, az nem az egyháziaknak van. Az állam által rendezett programokon szeretnénk látni az egyháztagokat, de fontos, hogy helyi szinten -  gyülekezetekben, civil közösségekben – is szervezzenek rendezvényeket.

- Szeretnének kifelé nyitni, sokakat elérni az üzenettel?

- Megpróbáljuk olyan helyekre elvinni a programokat, amik a templom falain kívüliséget mutatják. Megjelennek a hirdetések a médiumokban, nemcsak a közmédiában, internetes felületen. Van két „média nagykövetünk", Gundel Takács Gábor és Bényi Ildikó. Lesznek ismertető programok, napi meditációk, gondolatébresztők, melyekkel a szélesebb közösséghez próbálunk eljutni.

- Most kezdődik az emlékév, a megnyitó csak vízkeresztkor lesz.

- Mögöttünk van egy másik jelentős emlékév, a Szent Márton év, a kettő valahol összeér. A két mottó - amit a Szent Márton év felvállalt, a „Felemelő szeretet" és a mi mottónk, a „Megújulás lendülete" - egymást kiegészítik. Volt néhány közös program, közös lelkigyakorlat, konferencia. Párbeszédre, együttgondolkodása, összekapaszkodásra is szükség van ebben a szétesett világban.

- De a párbeszéd közben első a saját önazonosságunk?

- Ha a gyökereinket komolyan vesszük, ki-ki megerősödik a magáéban, akkor lesz a gyümölcsöző az életünk, kapcsolatunk, együttmunkálkodásunk és a jövőnk. Mert Európa jövőjében ez a kulcskérdés: Európa, Magyarország az egyházak újra felfedezik-e, újraélik-e identitásukat.