Szobor a szentnek

Márfi Gyula veszprémi érsek avatóbeszédében a szent életútját felidézve elmondta, Margit 1242-ben született, a tatárjárástól sújtott ország megmentéséért felajánlotta édesapja, IV. Béla király mintegy engesztelő áldozatként. Így került hároméves korában a veszprémi Domonkos apácákhoz, ahol hét évet töltött el. Bár később lehetősége lett volna a fogadalom visszavonására, ő kitartott esküje mellett. Az imádkozás mellett betegeket ápolt és fizikai munkákat is végzett. Bár boldoggá avatása már 1276-ban megtörtént, szentté 1943-ban avatták.

Az alkotást Túri Török Tibor keszthelyi szobrászművész felajánlásának köszönhetően állította az önkormányzat. A kőtalapzaton álló mellszobor kerámiából készült, a szobor kislányként ábrázolja a királylányt, abban az életkorban, amelyet Veszprémben töltött 1245 és 1252 között. Az alkotást a szobrászművész és Brányi Mária alpolgármester leplezte le. A szobor érseki megáldása után az alkotás környezetében kialakított rózsakertet virágültetéssel avatták fel. Brányi Mária elmondta, a kertben a szent emlékére elnevezett fajta, a Margit-rózsa is nyílik majd.

Hozzátette, a kert létesítésével Márk Gergely rózsanemesítő - aki IV. Béla lánya mellett számos neves történelmi alaknak szentelt egy-egy fajtát - is tisztelegnek, az elültetett fajták ugyanis nemesítői tevékenységének eredményei. Az alpolgármester reményét fejezte ki, hogy a rózsakert évről évre bővülhet. Az ültetésben a képviselő-testület nőtagjai is részt vettek. Az ünnepségen közreműködött a Padányi Katolikus Iskola gregorián kórusa, az együttest Hutvágner Erika karnagy vezényelte. mar